A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

koztak.

248 Az iparosok ezt követően is szerveztek maguknak „májusokat." Nem biztos, hogy elsejére esett, sőt még az sem, hogy májasban tartják. 1898-ban április 30án makói és munkaképtelen elaggott társaik megsegítésére és saját pénztáruk javára rendeztek a Sörcsarnokban mulatságot.

249 Ezeknek hatásuk a munkások majálisaira természetesen nem volt. Bár Makón jelentősebb összeütközések nem törtek ki, ezután május elseje a gondolat nélkül, hogy az idén vajon mi lesz, nem telhetett el. A szocialisták, anarchisták véres tetteinek lehetősége újra és újra fölmerült.

250 A hangulatot fokozta, hogy rémhírek is lábra kaptak, mint például 1894-ben. Arról cikkeztek a fővárosi és vidéki lapok, hogy Makón „mintegy 800 ember harcra készen várja május elsejét."

251 Az újságok a hatalmi elit támogatásával ideológiailag is bírálták a mozgalmakat. Az „újabb időben ki akarják e napot szép jellegéből vetkőztetni. A hajdani élővirág helyett ma nem egy helyen szóvirágok szóratnak, mik támadást jelentenek a fönnálló társadalmi rend ellen. Néhány év óta »vörös« jelző járul a május elsejéhez, mely megnevezést az a vér adta, melyet a föllázított tömeg fakasztott erőszakos harcban."

252 Nem sok megértés tükröződik ezen állásfoglalásokban. Erősödött a vélemény, miszerint anomália, hogy egy 32 ezres városban nem állomásozik állandó katonaság. Az évtized közepére azonban általánossá vált a vélemény, hogy nagyobb egyenetlenségtől Makón nem kell tartani.

253 „Nagyon szolid magaviseletű emberek a makói szocialisták.

254 „Makón eddigelé sem volt ok a rettegésre - merjük állítani -, az idén sincsen." 255-írták. Sőt a kérdéshez való hozzáállás is változott. A Makói Hírlapban 1894-ben már ezt olvashatjuk: „az elégedetlenek közt lehetnek sokan, a kik bizony nem minden ok nélkül békétlenkednek. "

2 „Természetes, hogy a szegény embernek tömérdek a baja, ezt ő érzi (...) és a társadalom többi osztályát tekinti megnyomorítójának."

257 A nyugalom fönntartásának érdemét egyértelműen Cseresnyés rendőrkapitánynak tulajdonították. Az ő méltatása közben azonban arra is fény derül, hogy a 90-es évek elején nem mindig volt annyira egyértelmű a teljes társadalmi nyugalom Makón. 248 Az idő nem volt kegyes az iparosokhoz, kicsit esett az eső. Erre mondták ott többen is: „Se baj! Áztunk már mi ennél jobban is!" A mi iparosaink május elsején... MAROS, 1892. május 5. 4.1. 249 A belépő elég borsos volt, 1 korona. A műsor attrakciói: világposta, tréfás szavalatok, monológok és „szerenáddal egybekötött táncestély." Iparosok májusa. MAKÓI HÍRLAP, 1898. április 28. 5.1. 250 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1893. április 30. 6.1. 251 Veszedelemben van-e Makó? MAKÓI HÍRLAP, 1894. április 29. 3.1. 252 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1894. április 29. 5.1. 253 „Makón nem volt tüntetés a fönnálló rend ellen." {Elmaradt zendülés. MAKÓI HÍRLAP, 1894. május 3. 2. 1.) Május elseje „valószínűleg minden nagyobb feltűnés nélkül fog elmúlni." {Május 1. MAROS, 1895. április 28. 6.1.) „Ez a nap is elmúlt (...) tüntetés és rendzavarás nélkül." Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1895. május 2. 6.1. 254 A munkások mozgalma. MAKÓI HÍRLAP, 1894. május 3. 2-3.1. 255 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1895. április 28. 6.1. 256 Elmaradt zendülés. MAKÓI HÍRLAP, 1894. május 3. 2.1. 257 A lap a „paraszt-szocializmus" kapcsán fejti ki a véleményét. Május elsején. MAROS, 1897. május 2. 1.1. 272