A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

let" neve alatt hirdették meg, ami azt jelentette, hogy a makóiak csatlakoztak ehhez az országos szervezethez, s a majálist már ennek a makói csoportjaként rendezték lényegében a korábbi körülmények között. A tiszta hasznot az egyesület saját céljaira használták föl. A bevételekről és kiadásokról a szokásos elszámolást a Marosban közzétették. 241 Rendezvényeiket elfogadottság övezte. 1882-ben, amikor a jelentkező igények miatt kétszer, június 11-én és 25-én rendeztek majálist, a fölülfizetők között szerepelt többek között Bódi Antal, makói prépost, plébános 1 * 1 és számos értelmisé­gl­A május elsejének politikai követeléseket hangoztató munkásünneppé válása azonban alapjaiban kezdte átrendezni május elsejének a hangulatát. Ez országos fo­lyamat, melynek hatásai Makón is egyértelműen érződtek. A város lakói az újonnan jelentkezett kérdéssel először 1890-ben találkoztak, hisz az előző évben itt nem tör­tént semmi különös eset. A belügyminiszter ekkor rendelte el, hogy május l-jén a munkások és „minden más honpolgárok" gyűléseket tarthatnak, de tüntetést, fölvo­i.- 244 nulast nem. A munkások, de talán még inkább a szegények életével kapcsolatos kérdések ezután óhatatlanul beszédtémái lettek a makói közéletnek. Már 1891-ben a Makói Hírlap „A három 8-as" címmel jelentette meg vezércikkét. 245 A Maros ugyancsak írt a hazánkba bevándorolt idegen munkások által hirdetett törekvésről, hogy május el­seje legyen munkaszünet. Gyorsan hozzátette, ezt a budapesti munkások nem kíván­ják. Ismerteti a belügyminiszter tüntetésekre vonatkozó tiltását és megállapítja, „ ösmerve vidékünk munkás népének józan gondolkodását és szorgalmát, nincs okunk ilyes tüntetésektől tartani. " 146 Sokkolhatták a makói közvéleményt a Békéscsabáról és Orosházáról érkező hírek, ahol összetűzések voltak. Ezzel visszavonhatatlanul a ta­vaszt ünneplő makói közhangulatba egy eddig ismeretlen, félelmet keltő vonás kez­dett meghonosodni. Altalános vélemény volt, hogy „május elseje elveszítette régi, szép, vonzó jellegét. " A következő évben a május elsejének ilyen ünneplésének ellensúlyozására, a ré­gi hangulat megőrzésére történt kísérlet. 1892-ben az iparosok „követésre méltó dol­got cselekedtek. " Néhány „előkelő iparos család" összebeszélt, hogy példát adjon a politika mellőzésével magtartott majálisra. Nem „zászló alatt", de jó mulatság remé­nyében indultak neki a Lúdvárnak. A rendezvényük jól sikerült, kellemesen szóra­241 Majálist... MAROS, 1880. június 6. 3.1. Ekkor Puka Tóni cigányzenekara muzsikált. 242 Bódy Antal 1867 és 1884 között volt makói plébános. 243 Az adakozók névsora: Lukács György 4 Ft, Bódi Antal prépost 1 Ft, Südy István 3 Ft, Ering Albert 1 Ft, Jászai Géza 1 Ft, Pap Mihály orvos 1 Ft, Szabó Ferenc 1 Ft, Bogdánffy Gyula 50 kr, Mezei István 50 kr, Kratofild Ignác 30 kr, Benyiczki Ferenc 10 kr, Günsberger Jenő 10 kr, Bakó János 1 Ft, Dobsa Ferdi­nánd 1 Ft, Bárányi Sándor 40 kr, Nacsa János 10 Ft, Dégi Imréné 50 kr, Dégi Julianna 50 kr, Jankai Juli­anna 50 kr, Zablahoczky András 50 kr Л budapesti munkás betegsegélyzö egylet... MAROS, 1882. július 2. 3.1. 244 A nemzetközi munkás mozgalmak... MAROS, 1890. április 27. 3.1. 245 Ez „jelenti a 8 órai munkát; jelenti továbbá a 8 órai pihenést és végül a 8 órai szórakozást." A három 8­as. MAKÓI HÍRLAP, 1891. április 30. 1.1. 246 Munkás tüntetés betiltása. MAROS, 1891. április 30. 2.1. 247 Május elseje. MAKÓI HÍRLAP, 1895. április 28. 1.1. 271

Next

/
Oldalképek
Tartalom