A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)
Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón
ligetes rész. Itt volt az ún. Lúdvári porond. Ez lényegében egy sziget,' melyet a Marosnak egy keskeny ága választott el a parttól. Nevét föltételezhetően a lúdlegeltetésre, úsztatására alkalmas volta miatt kapta. 40 Több emberöltőre visszamenőleg a makói nép kedvelt kirándulóhelye volt. 1876 szenzációja, hogy május majd minden hete hozott egy majális hírt, eseményt. Volt, hogy egy héten többet. Május l-jén nyitotta meg Messer nevű tulajdonosa körvendéglőjét, „mely alaklomra a kertet feltisztíttatta, a téreket utakat kiporondoztatta." A jeles májuskezdő napra zenekarként Puka Tónit 41 és társait szerződtette. A vendéglős mellett a város polgárai is várták ezt a májusi mulatságot. A tulajdonos tömeges megjelenésre számított. „Azt hisszük lesz látogató elég!" 2 -olvashatjuk a tudósítást. Alig egy hétre rá, május 7-én már a következő alkalmat népszerűsítették. „Folyó hó 13-án, a város erdejében nagyszerű majális rendeztetik." -szólt a beharangozó. Nem tudjuk, kik voltak a kezdeményezők. Figyelemre méltó, hogy a maros-parti majálisozás után a táncot nem a fák lombjai alá, hanem a kaszinó termeibe szervezték" 1876-ban az általános munkássegélyző egylet is rendezett májusünnepet. Május 14-én a rosszra fordult idő miatt a tényleges majális ugyan elmaradt, de azért a városháza nagytermében sor került egy táncmulatságra. Az egylet tagjai elhatározták, majd pünkösd másnapján 44 lesz meg a zöldbeli szórakozás. 45 Azonban ez a pótmajális sem hozott megfelelő sikert. A bevétel mindössze 74 Ft 60 krajcár volt, ami egyfelől a részvevők alacsony számára utal, másfelől pedig jelentős ráfizetést eredményezett, hisz a rendezés költsége 105 Ft 32 krajcárra rúgott. 46 A kezdeményezés ugyan sikertelen, de ez az első akció, melyről tudjuk, hogy jótékony célt tűzött maga elé. 1876 legkiemelkedőbb eseménye az ún. „huszár-majális" volt. A huszármajális azonban „kilógott" a sorból, hiszen Makón állandó katonaság nem állomásozott, így ez csak alkalomszerű vállalkozás a makói majálisok sorában. 1876-ban azonban már majd egy éve huszárok voltak elszállásolva a városban, kik általános szimpátiát váltottak ki maguk iránt. Távozásuk előtt néhány hónappal, 48 űrnapján 49 rendezték ezt a majális-ünnepet, melyen, .- különösen a város leányai közül - nagyon sokan vettek " A „horti in ludvar" [kertek Lúdvárott] elnevezéssel is találkozunk. 40 Erre vonatkozólag vannak későbbi adataink. 41 A Puka család híres makói cigányzenész dinasztia volt. Számos tagjáról tudunk, akik bálokon, összejöveteleken, lakodalmakon zenéltek. (Lásd: FELLETÁR Béla: Makói prímások és zenészdinasztiák. Makói Városvédő és -szépítő Egyesület Makó, 1977. 25-44. 1.) A família zenével foglakozó Antal tagja eddig csak itt bukkant elő. 42 Л népkert ünnepélyes megnyitását... MAROS, 1876. április 30. 3.1. 43 Majális. MAROS, 1876. május 7. 3.1. 44 1876. június 5. 45 Az általános munkás segélyzőegylet... MAROS, 1876. május 21. 3.1. 46 A munkás-egylet... MAROS, 1876. május 28. 3.1. 47 Az általános munkás segélyző egylet 1877-ben is szervezkedett. Mivel árvíz volt, csak júliusban tudtak a Maros-partra vonulni. így a majálisból juliális lett, melynek időpontja július 22-én volt Lúdváron. A tiszta jövedelmet a közfürdő javára ajánlották föl. Juliálist rendez... MAROS, 1877. július 22. 3.1. 48 Augusztus végén vonultak el. 49 1876. június 15. 241
