A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

részt. A huszárok jelenléte mellett további sajátság, hogy „B" kapitány hazafias, aktuálpolitikai tartalmú pohárköszöntőt mondott. A kapitány „Ő Felségeikre

50 emelvén poharát elmondta, hogy ők [a tisztek] nem a szigor, hanem a sokkal hatásosabb és nemesebb eszköz, a szeretet hatalmával akarják és szokták a legénységet magukhoz fűzni, s hogy sokan a hadsereget egy holttőkének tekintik, de ezek csalódnak, mert ő bizonyosan tudja, hogy ez a tőke talán már a közeljövőben

51 is „dús kamatokat hoz a hazának." Hogy a katonaság szeretettel való összetartásának „nemes eszméje" milyen reakciókat váltott ki, nem tudjuk. Talán voltak, akik megmosolyogták. Érdekes a jól értesültségét sejtelmes titkolódzással (ő bizonyosan tudja, de nem mondja meg) erősíteni akaró szónoki fogás. A kapitány valószínűleg népszerű lehetett, mert beszéde után, éljenzések közepette magasba dobálták katonái és a lelkes tömeg.

5 A 76-os évben a rendezők közt találhatók „magánosok" is.

53 Június 11-ei majálisuk jelentősége abban áll, hogy a szórakozás mellet - először - közéleti eseményként tűnik elő. A városban élő ősi szokás szerint, mint a fontosabb egyházi és világi ünnepek esetében, délután 2 óra körül taracklövések jelezték kezdetét.

54 A rendezők talán arra számítottak, hogy maga a lövöldözés is számos bámészkodót vonz a Marospartra. Ugyanakkor ez az első majális, amiről nemcsak azt tudjuk, hogy jótékony volt, de fönn maradt a jótékonyság célja: az iskolás gyermekek tankönyvvel való ellátását akarták a bevétellel segíteni: A rossz idő miatt - az eső háromszor verte szét a mulatozókat - a népmajális „a jótékonycélra mit sem jövedelmezett."

56 A huszár-majális mellett az év másik tömegrendezvénye május 20-án volt. Ekkor találkozunk először a református iskolák majálisával. Tárgyalt időszakunkban végig ez marad a legnagyobb számú majálisozó csoport. Résztvevők száma jóval meghaladhatta az ezret. Még vidékről is hívtak vendégeket. A presbitérium támogatásával a tanári kar hagyományosan minden évben megrendezi tanulói számára majd ezt az ünnepet. Gyerekek, tanárok, szülők, érdeklődők közösen vonultak ki a Lúdvári erdőbe, ahol már mindent előre elkészítettek. Gondoskodtak helyről, vendéglősről, zenéről. A muzsikát az „első zenekar"

57 szolgáltatta. A szervezők úgy határoztak, hogy a táncot este a városban, a „Népkertben" folytatják, ahová a férfiak már csak 1 Ft-os díj mellett léphettek be. A tiszta hasznot a református gimnázium alaptőkéjének a gyarapítására szánták. Ti. Ferenc József király mellett Erzsébet királynéra is. 51 1878-ban sor került Bosznia okkupációjára, hol a hadsereg ténylegesen jelentős szerepet játszott. A kapitány azonban 1876-ban még aligha lehetett olyan jól értesült, hogy erre az eseményre utalt volna. Inkább általánosságban beszélt. A maegyhete tartott népmajálist... MAROS, 1876. június 18. 3.1. 53 A hírek előbb tévesen arról szóltak, hogy a városi tanács rendezte az ünnepet. Nép ünnep jótékony célra... MAROS, 1871. június 11. 3.1. 54 Tarackokon kis, ún. viharágyúkat kell értenünk. Ilyen viharágyúk a római katolikus és a görög katolikus egyházközség tulajdonában voltak. 5 A jótékony célú rendezvények, bálok esetében a korban, mint mozgósításra, adakozásra indító cél, nagyon gyakran szerepelt az iskolás gyermekek megsegítése. ORBÁN Imre: Békebeli bálok Makón. MAROSVIDÉK V. évfolyam 1. szám, 2004. április 32-38.1. 56 A maegyhete tartott népmajálist... MAROS, 1876. június 18. 3.1. 57 Makó vezető cigányzenekara. Prímása Puka Jancsi volt. FELLETÁR i. m. 26.1. 58 Л réf. főiskolák növendékeivel... MAROS, 1876. május 14. 3.1. 242