A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

másnapján

31 is csak a görög katolikus gyerekek mozdultak ki a városból, akik „ügyes tanítójuk Juhász György'

2 rendezése mellett, künn a zöldben késő estig kedélyesen mulatoztak.

33 A résztvevők száma nem nagy, az érdeklődőkkel együtt talán százan, ha lehettek. Ugyanebben az évben kicsit mozgalmasabb volt űrnapja.

34 Két nagyobb társaság is kirándult, és a „zöldben" kedélyesen mulatozott. Már ekkor a majálisok kedvelt fogását, halpaprikást fogyasztottak. Érdekes a tudósítás megjegyzése: „felesleges mondanunk, hogy hölgyek egyik helyütt sem voltak. Már mi nálunk ez így megy; figyelmes fiatalságunk sem a télen sem a tavaszon nem gondol hölgyeink mulattatására." Korszakunkból más, kizárólag férfitársaság számára rendezett májusi, júniusi mulatságról nem tudunk. A megjegyzésből viszont kitűnik, hogy ez, legalábbis a 70-es évek elején nem számított páratlan dolognak. Az egyik társaság a Marospartra vonult, míg a másik bekai pusztán múlatta az időt. Valószínűleg nem is volt több rendezvény ebben az esztendőben.

35 A Maros 1872-ben lelkesen írt a majálisok szaporodásáról: „Makónak már két majálist rendezhető külön közönsége van!" A város ifjúsága, jelezve, hogy valóban a fiatalsághoz áll legközelebb ez az ünnep, pünkösd másnapján és május 31-én, szombaton tartott „fesztelen jó kedvvel" majálist a kiszombori erdőben.

1 1873-ban viszont arról értesülünk, hogy május elsején a rossz idő miatt még a „Polgárkörünk" sem rendezett majálist.

37 Ebben a tudósításban benne rejlik, hogy korábban a „polgárkör" már tartott ily mulatozást, talán éppen május elsején. 1874-75-ből sajnos nincsenek adataink. Az 1876-os év Az időpont kiemelése indokolt, hisz a majálisok tömeges megülését hozta 1876. Ez az esztendő már a későbbi évtizedek változatosságával vetekszik. A rendezők között találjuk a Makón állomásozó huszárokat, iskolát, munkássegélyző egyletet, de tudunk olyan összejövetelekről, melyeket csak úgymond a tánckedvelő ifjúság vagy magánosok hoztak létre. Színhelyként - korábban „künn a zöld" és a kiszombori erdő szerepelt - a Lúdvári erdő ebben az évben bukkant föl először.

38 A Lúdvári erdő, más néven Lúdvári füzes, Lúdvári fűzerdő a várostól délre, a Maros árterében lévő fás, 31 1872. május 20. 32 A kb. kétezer főt számláló görög katolikus egyházközségnek ekkor egy fiú és egy leányiskolája volt. Juhász György (1844-1902) 1867-től volt a fiúk tanítója. Művelt, tudós ember. (HORVÁTH Illés: Csanád vármegye népoktatásügyi monográfiája. Szeged, 1896. 139-140. 1.) 1878-ban „Emlék a makói gör. kath. Templom felszentelési 100-ik évfordulójának jubileumára" címmel megírta a görög katolikus templom jubileumi történetét. 33 Pünkösdi ünnepek... MAROS, 1871. június 4. 3.1. 34 A pünkösdöt követő Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök, mely 1871-ban június 8. 35 Az úrnapi ünnepeket... MAROS, 1871. június 11. 2.1. 36 A tánckedvelő ifjúság... MAROS, 1872. május 26. 2.1. A pontos helyet nem ismerjük. A később leírások alapján a Kiszomborra vezető úttól balra, azaz az út északi oldalán, a töltés mellett lehetett. 37 Május hó elseje... MAROS, 1873. május 4. 3.1. 38 A rendelkezésre álló forrásaink hiányosak. A majálisokról beszámoló Maros újság 1870-es évekbeli számai nagyon esetlegesen maradtak meg. Később előkerülő példányok segíthetik a makói majálisokról egy részletesebb kép kialakítását. 240