A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)
Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.
ló. 238 Amíg nem tudott járni, körmit nem volt szabad ollóval vágni, mert lopós lett, az anyja lerágta. 239 Cspal Pelenka, csecsemő ruházata Nehogy megrontsák: naplement után pelenkát, ruhát nem szabad kint hagyni. 240 Apf Első látogatáskor a csecsemő pelenkáját nem szabad otthagyni, mert nem alszik a kicsi. 241 Cspal-Köv Csecsemő ruháját nem szabad pénteken kimosni, mert megfájdul a gyomra. 242 Kz Csecsemő feje alá ne rakj pelenkát, mert ha felnő, pletykás lesz. 2é Kz Fürdetés Markos szerint a fürdetés hagyományai tűntek el legjobban Makón, 244 csak töredékei utalnak rá (gyerek ökölbe szorítja kezét, szűkmarkú lesz; bába lábánál fogva felemeli: akkorára nőjön; kezét megmosni, hogy később ne repedezzék ki a tenyere; száját külön kimosni - vagy nem mosni [ismét két variáns!]; fürösztő vizet olyan helyre önti, ahol nem járnak). Az újszülöttet az anya ellátása után szemverés ellen megmosdatták és megtürűték az annya pöndölivé. (Ez itt preventív eljárás!) A csecsemő fürösztése forralt - lehűtött vízben történt (hőmérsékletét könyökével ellenőrizte). Körösztölésig (egy, inkább két hetes koráig) a bába fürdeti. E célra legjobbnak az esővizet tartották, kevésbé az ásott kút vizét, legkevésbé az artézi vizet. Régebben háziszappant használtak, (de ezt még egyszer kifőzték, hogy ne marja föl a gyermek bőrét), az 1940-es évektől kezdve gyári babaszappant. M Első fiirösztésekor viselkedéséből következtettek: ha markát összeszorítja: zsugori, fösvény; ha nyitott tenyérrel van: pazarló, préda lesz. (Hasonlóan Csanádpalotán és Kövegyen is: Ha öklét állandóan összeszorítva tartja: fösvény lösz; ha szétnyitva: ez nem lösz fösvény, adakozó lösz, préda lösz. ) Csecsemő hajlatainak kezelésére régen síkport, fédervájszt használtak, ennek híján selyemszitán átszitált kukoricalisztet (kb. két generációval ezelőtt). 246 Behintésére az egyébként csizmahúzáshoz is használt fédervájszot, az 1930-as évektől babahintőport használtak. Nyáron előbb a legyeket kihajtották, télen vigyáztak, jó meleg legyen a szoba (ne fázzon meg, ne kapjon tüdőgyulladást). Régebben csak reggel, később kétszer naponta fürdették. 247 Apf A fürösztés mosóteknőben történt, háziszappannal. Fejét is megmosták, nehogy var lepje el, feje alá összehajtogatott pelenkát tettek. Először mindig a száját mosták ki, hogy nem kapott-e szájpenészt Pánczél EA 20 495, 50. Polner 1995,40. Szigeti EA 21 921, 22-23. Pánczél EA 20 495,41. Polner 1995,40. Tóth EA 18 848,4. Markos, 1986, 42-44. Pánczél EA 20 495,40-41. JAM NA 156-93. Szigeti EA 21 921, 20-21. 191