A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Benkéné Sándor Barbara Zita: Hódmezővásárhely egészségügyi kultúrája a 18. századi boszorkányperek alapján

A hódmezővásárhelyi források között az első boszorkányper 1729-ben fordul elő, míg a legutolsó 1762-ben. 1763-ban további két, „boszorkányozás" miatti becsületsértési per indult még. Kutatásom során 31, 1729 és 1763 között lefolytatott boszorkánypert, és 4 becsületsértési pert találtam. A 31 boszorkányper mögött azonban jóval több, szám szerint 41 bevádolt személyről van tudomásom. A több mint 30 év alatt 6 esetben fordult elő, hogy a városi törvényhozás előtt egyszerre több vádlottnak is felelnie kellett vélt vagy valós tettéért. A közegészségügy vizsgálata során csak azokkal a peres eljárásokkal foglalkoztam, amelyekben bábákkal és gyógyítókkal, valamint betegségekkel, gyógynövényekkel és egyéb gyógyító eljárásokkal találkoztam. Ennek alapján kizártam a 4 becsületsértési peren túl további 14 fő ellen indult eljárást is. A 27 megmaradt periratban szereplő vádlott közül 20 fő esetében úgy véltem, hogy azok „Orvos Asszonyok", „bába hivatalban" lévők vagy gyógyítók lehettek. 6 fő boszorkányperében olyan ismeretek fordultak elő, amelyek az orvoslás témakörét érintették, annak megismeréséhez hozzájárultak.

69 „Legelőször úgy kezdé orvoslását, hogy a földre keresztet hánya, s megparancsolá a tanúnak hogy ártán hájat hozna néki, amelybül más fövekkel együtt zsírt csinál a gyermek orvoslására." A közösség gyógyító eljárásai. Hódmezővásárhelyt a vádlottak között figyelemre méltóan magas a gyógyítók száma (41-ből 20 fő, azaz közel 50%). Közöttük 19 nő és csak egy férfi volt.

71 Egyes területek, úgy mint Nyitra és Zala megyék vádlottai között csekély számú kuruzslót és gyógyítót találunk,

72 szemben Debrecen városával. Kristóf Ildikó a debreceni boszorkánypereknél 30,70%-ban gyógyító, és 4,72%-ban bábamesterséget folytató vádlottakról számol be.

73 Behringer hasonló délkelet-németországi vizsgálatában kimutatta, hogy a boszorkányok ellen emelt klasszikus vád az időjárás befolyásolása, valamint az emberek és állatok megbetegedését okozó rosszindulatú varázslás volt.

7 Tanulmányom tárgya az általam kiválasztott város egészségügyi kultúrája, ezért a gyógyítók vizsgálatakor igen tágan értelmeztem a gyógyítással foglalkozó személyek körét, azaz bármilyen orvoslási módot (pl.: ráolvasást, érvágást stb.) is használt egy illető, gyógyítónak minősítettem. Egyértelműen a népi gyógyítók közé soroltam azokat, akiket a perekben „orvos", „tudós" jelzővel illettek, valamint akikről több esetben is kiderült, hogy őket rendszeresen betegekhez hívták. Ugyanakkor ide soroltam azokat is, akik nem rendszeresen, hanem alkalmanként egy-egy „orvosi" esetet A hódmezővásárhelyi boszorkányüldözés legfőbb jellemzőiről táblázatot szerkesztettem. A táblázat „foglalkozás, mágikus mesterség" sorában kiemeltem hat olyan pert, amelyben érintenek különböző gyógyítási szokást, ezért a „foglalkozás, mágikus mesterség" sorának megfelelő helyén ezt szögletes zárójelben, felkiáltójellel jeleztem. 70 Bessenyei J. I. 1997. 211., Ld. Függelék: 1/27. 71 Schräm Ferenc szerint a boszorkányperekben „a vádlottak foglalkozását tekintve nagyon sok a bába, javasasszony". Schräm F. III. (1982) 20-24. 72 Schräm F. III. 1982.21. 73 Kristóf I. 1990. 143., Kristóf I. 1990.449-462. 74 Behringer, W. 1990. 367., Behringer, W. 1987. 400-430. 77