A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Benkéné Sándor Barbara Zita: Hódmezővásárhely egészségügyi kultúrája a 18. századi boszorkányperek alapján

elláttak. Figyelembe vettem a boszorkányperekben előforduló, más gyógyítókat, esetleg általuk alkalmazott gyógymódokat is, amennyiben valamelyik helybeli betegségének az orvoslására irányult. A boszorkányperek kárvallottainak és vádlottainak elbeszélése alapján két személyt tekinthettem hivatalos bábának, így Szabó Ferencnét (1740), valamint a többszörösen is perbefogott Vörös Jánosnet (1755). Az asszony 1744-ben még Vácott került bíróság elé, többek között bábamestersége miatt. A perekben - a megnevezésük alapján - három személyről derült ki, hogy a hódmezővásárhelyi lakosok körében mint népi gyógyítók lehettek híresek. 1744-ben együtt került vád alá az „orvos Aszszon"

75-nak nevezett Csóné, valamint Kos Dorottya, akiről azt mondták, hogy „eő applikáltatott a Páciensek megh visgalására".

1 1756-ban a „Híres Orvos "-пак mondott Szabó Istvánnét is boszorkánysággal vádolták. Miként a perirat benignum examenjéből kiderül, a derecskéi (Bihar megye) származású asszony korábban már fogva volt. Még Bihar megyében történt, hogy a dohánylevéllel, fürdővel és kötözéssel gyógyító asszony nemcsak „a Szomszéd Hellysegekben külömb külömbféle Nyavalyákat [járt] gyógy ittani",

71 hanem egy debreceni piarista fráter gyógyítását is ellátta. Az asszonyt időközben kérte fel a városi tisztségviselő Csanádi Ferenc úr a saját maga orvoslására. „Hányástól valót" kért, „mondván hogy ö mindjárt meg gyógyulna ha ö hányhatna".

n Mivel az ital elfogyasztása után Csanádi Ferenc egy órán belül meghalt, 9 annak rokonai a városházán megvizsgáltatták azt. A dohánylevélből készült italról a hivatalos doktorok („Doctor Faber") és borbélyok („Borbélly Czéh") úgy vélekedtek, hogy mercurius

80 volt benne. Ezek szerint az elhunyt Csanádit halála előtt méreggel itatták meg. A gyilkossággal megvádolt Szabó Istvánné korábban is orvoslásért volt fogva (Derecskén 11 hétig), de a súlyos vád következtében, mint mondja „kéntelen voltam Debreczeni Asylumban maradni mind addig valamíg jó Emlékezetű Felséges Cárol Császár Urunk eö Felségeiül Protectionalis Levelet ki nem nyertem".,

81 Szabó Istvánné a levél megszerzése után, mint mondta, békességben élt. A periratok tanúsága szerint a bábákon és orvosasszonyokon kívül a városban volt pénzért orvosló (Tóth Mihályné 1732) vagy a boszorkányok rontásának vélt betegségeket pénzért gyógyító személy (Szűcs Istvánné 1749, Fekete Mártonné 1755) is. A sebeket és torkokat gyógyító Benyke Jánosné (1734) mellett az imával gyógyító Szőke Tamásnét (1749) kell még itt említeni. Az érvágással orvosló Horváth Mihályné férjével együtt került vád alá. A férj, Horváth Mihály saját bevallása szerint kötésből gyógyított, s azt is Franciaországban tanulta. A boszorkányperekből megismerhetők olyan történetek, amelyekből kiderül, hogy orvoslásra szorulhatott, ha valaki nehezet emelt és megfájdult a dereka, azaz az egyik tanú „valami nehezet emelt abból történt rajta [a betegség]", de az is ha valaki 75 Schräm F. I. 1984. 270., Ld. Függelék: 22. 76 Schräm F. I. 1984. 271-272., Ld. Függelék: 24. 77 Schräm F. I. 1984. 324., Ld. Függelék: 38. 78 Schräm F. I. 1984. 322., Ld. Függelék: 38. 79 Bár nem elhanyagolható, hogy Csanádit ekkor már második alkalommal kezelte az asszony. 80 mercurius - higany 81 Schräm F. I. 1984. 322., Ld. Függelék: 38. 78