A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)
Benkéné Sándor Barbara Zita: Hódmezővásárhely egészségügyi kultúrája a 18. századi boszorkányperek alapján
több tulajdonos egyszerre birtokolta a várost, így a katolikus Bercsényi Miklós (királyi főhadbiztos, szegedi kapitány), Schlick Lipót (császári tábornok), valamint a Német lovagrend. 1723-ban a terület kizárólagos tulajdonosa a Károlyi család lett, mivel Károlyi Sándor Hódmezővásárhelyt és a hozzá tartozó csongrádi uradalmat ekkor vásárolta meg. 7 A lakosság kegyeiért versenyző földesuraknak köszönhetően a város viszonylag függetlenül fejlődhetett. 8 A svájci irányú reformáció térhódítása a településen igen korai időszakra tehető. 9 Hódmezővásárhely 17. század végétől meginduló visszatelepülésétől kezdve, a korábban szinte teljesen homogén, magyar nemzetiségű református törzslakosság az 1760-as évekre jelentősen átalakult. 10 A földesurak által engedélyezett szabad vallásgyakorlat miatt a lakosságot vallásáért nem zaklatták. Közeli és távoli településekről érkező, református és evangélikus felekezetű betelepülőket fogadtak be. ' A török hódoltság megszűnését követően a császári kormány és vele együtt az általa pártfogolt katolikus egyház hatalma felerősödött, s ez időbeli csúszással ugyan, de az akkor még többségében református Hódmezővásárhelyen is éreztette hatását. 12 A város a szegedi kincstár igazgatása alá került, akkor amikor a lakosság alapvetően Debrecenhez kötődött. Az ország minden tájáról érkeztek magyar nemzetiségűek, s kisebb számban szerbek, románok, szlávok és németek. 13 A város népességének a jelentősebb keveredése, kicserélődése alapvetően a század második felére teljesedett ki. A lakosság lassú, számbeli gyarapodása során a vizsgált időszakban egy folyamatosan változó társadalmi közeget találhattam. A város gazdasági életét döntően az a tény befolyásolta, hogy a késő középkorban meginduló mezővárosiasodás, valamint a katonai események következtében meginduló népesség-beáramlás miatt a település kiterjedt határra tett szert. Hódmezővásárhelyen a nyomásos földművelésre és az állattenyésztésre épülő határhasználat alakult ki a 16-17. századra. 14 Mindkét században a marhatenyésztés képezte a gazdasági élet alapját, mindamellett, hogy szükséglet-kielégítés végett gabonát is termeltek és szőlőt is műveltek. Hódmezővásárhely gazdasága évszázadokon keresztül boszorkányperek tanúsága szerint is 15 - agrárjelleget öltött. 16 A mezőgazdasági árutermelés keretén belül az állattartás (extenzív állattenyésztés a külső legelőkön, illetve távoli pusztákon) és a kereskedelem, valamint ezen túl a mezőgazdasági alapanyagokat feldolgozó ipar vált dominánssá egészen a 18. század közepéig. Ekkor kezdődött 7 Szeremlei S. I. 1927. 96-102., 108., Fejérváry J. 1893. 13., Szeremlei S. V. 1913. 635-636., 884-887., Hódmezővásárhely története I. (1984) Időrendi áttekintés 701-736. 8 Szeremlei S. IV. 1911. 87, 121., Szeremlei S. I. 1927. 30-72., 158., Zsilinszky M. II. 1900. 110-111., Szeremlei S. II. 1938. 35-37., Szeremlei S. V. 1913. 623. 9 Szeremlei S. V. 1913. 634-635. 10 Sándor B. 2002. 9-15. 11 Sándor B. 2002. 9-15. 12 Futó M. 1897. 43., Hódmezővásárhely története I. 1984. 363-382., Szeremlei IV. (1911) 97-102. 13 Hódmezővásárhely története I. 1984. 363-382., Szeremlei IV. 1911. 87-88., 93-94., 97., 121-122., Szeremlei S. V. 1913. 656-687. 14 Herczeg M. 1974. 5-24., Nagy Gy. 1975. 13-14., Kosa L. 1998. 74-85,104-113. 15 Sándor B. 2002. 15-17. 16 Erdei F. 1971., Hódmezővásárhely története I. 1984. 347-448. 70