A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)
Mód László: Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században
hajtódott." 115 Az 1790-es években előfordult, hogy a szentesi gazdák a szénát a Mindszent közelében fekvő ányási pusztáról hordták. 1 A város a gazdasági és háztartási eszközök zömét gyakran Kecskeméten és Pesten szerezte be. Közkedveltnek számítottak a 18. században a kecskeméti Lőrincés Katalin-napján tartott vásárok, ahol a céhes iparosoktól és kereskedőktől vették meg a szentesiek a szükséges áruféleségeket. Az 1751 augusztusában tartott Lőrincnapi sokadalomban kanalat, egy pálinkafőző üstöt, egy dézsát, két vödröt, két karika abroncsot, borsot, gyömbért, négy pár citromot és két kancsót vásárolt a tanács megbízottja. 117 Jelentős mennyiségű meszet szállítottak Szentesre a Körösök vidékéről, amit főleg az építkezésekhez illetve a városi épületek karbantartásához használtak fel. 118 1757 májusában az ágrisi 119 románoktól 108 köböl, 120 1792. július 12-én egy révi embertől 34 és % köbölnyi, 121 1795 szeptemberében pedig a szalontai Széki Pétertől 30 véka 122 meszet vásároltak a szentesiek. A 18. század második felében akadt olyan terményféleség, amiből a város behozatalra szorult. A szentesiek rendszeresen vásároltak borsót és lencsét Pesten. 123 Olyan eset is előfordult, amikor a város lovainak Pécskáról hozták a zabot. 124 1798ban Kánvási Erzsébet és Jelenfi István lovas kocsin káposztát hozott Tiszakürtről Szentesre. 125 A számadáskönyvek szerint a városba az 1740-es és az 1750-es években Orosházáról és Békésszentandrásról több száz kéve nádat szállítottak. 12 1742-ben még azt is feljegyezték, hogy kik voltak azok a szentandrási emberek, akiktől a nádat vásárolták. A szentesiek a 18. század második felében rendszeresen vállaltak munkát távoli vidékeken. A vándornyomtatásra vállalkozó helybeli lakosok a jobb megélhetés reményében, keresetkiegészítés céljából keresték fel a bánáti területeket: „ A' múlt 79Cr' k esztendőben Augustus Holnapban Tettes Ns Torontál Vármegyében Situait Pivodra nevezetű Helységben, több Szentesiekkel együtt én is Két béresseímmel 115 CsML SzF V. A. 102. b/3. Tan. ír. 1795. 646. 116 „...Aradi Martony és több Szentesi Lakosok anyásról Szenat hordván fizetek hajó bért." CsML SzF V. 1005. a. 15. Mindszent Nagyközség iratai. Főbírói naplók 1794. 117 CsML SzF V. A. 102. m/2. Bír. és Köz. Szám. 1751. 118 „Környülallásképpen sürgetvén, mindazonáltal Ádám János azon 46 kt 20 xroknak eő általa a ' Város asztalán való le fizetését az Mész hozó ohlahoknak, minekutánna a' mint allittya, az Meszet az Ohláhok előszször le mértek volna." CsML SzF V. A. 102. b/2. Tan . ír. 1791. 524. 119 Az Arad megyében fekvő településen Fényes Elek szerint még a 19. század első felében is jelentős mészégetés folyt: „ 80 mészkemenczéiben évenként 24. 000 köböl igen jó, s messze ismeretes meszet éget." Fényes Elek 1851.1.14. 120 CsML SzF V. A. 102. m/2. Bír. és Köz. Szám. 1757. 121 CsML SzF V. A. 102. m/3. Bír. és Köz. Szám. 1792. 122 CsML SzF V. A. 102. m/4. Bír. és Köz. Szám. 1795. 123 CsML SzF V. A. 102. m/3. Bír. és Köz. Szám. 1781. 124 CsML SzF V. A. 102. m/2. Bír. és Köz. Szám. 1779. 125 CsML SzF V. A. 102. b/4. Tan. ír. 1799. 754. 126 CsML SzF V. A. 102. m/l. Bír. és Köz. Szám. 1750. 127 CsML SzF V. A. 102. m/l. Bír. és Köz. Szám. 1742. 42
