A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)
Mód László: Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században
szentesi gazdák gyakran megfordultak a gyöngyösi, 75 a gyulai, 76 a hódmezővásárhe77 78 70 ЙП Ä1 lyi , a kecskeméti, a mezőtúri, a pesti, a szarvasi és a szegedi és sokadalmakban is, ahol főleg lovakat és marhákat próbáltak meg értékesíteni. Előfordult, hogy a szentesiek a székesfehérvári vásárokat is felkeresték marháikkal. 1798-ban Csúcs István és Székely István egy tehén, valamint egy tinó falkát hajtott a Tiszán, majd a szabadszállási pusztán keresztül a dunántúli városba. 82 Szentes városa tehát a 18. század második felében nemcsak a viszonylag közeli városokban (Gyula, 83 Hódmezővásárhely, 84 Kecskemét, 85 Mezőtúr, 8 Szarvas, 87 Szeged, 88 ), hanem a távolabb fek75 „Még az édes apám lova ivadékjábúl való volt, a feketét pedig most múlt Tavaszai Gyöngyösön vettem a Vásárba... Boros Mihály Szentesi Lakos jelen volt az alkuban mikor vettem első napján a barom Vásárnak..." CsML SzF. IV. A. 53. b. 2. Úsz. ír. 413. 76 „Mind ezeken kivül, még az is kívántam jelenteni a B. N. Tanátsnak; hogy mi az múlt 3 nyáron hárman Dömsödi Demeter, és Csüts István az ökör csordára 49 ökröket vertünk ki, azok közzül huszonnégyet el hajtottunk a Gyulai Pünkösd előtt esni szokott vásárra, a mellyeket ott el is attuk Haris János Uramnak." CsML SzF V. A. 102. b/2. Tan. ír. 1792. 565. „ És azonnal az anyám Sándor Istvánt kocsisnak meg fogadván az Gál napkor esendő vásárhelyi vásárra el menvén ottan az előtt kevés napokkal eladott tinónak, és a ' bőrnek az árrán /: kétfrr m tévén hozzája :/ vettünk két tinót 26 forintokon." CsML SzF V. A. 102. b/1. Tan. ír. 1780. 324. 78 ,Alázatossan kéntelenittetem a' Betsületes Nemes Tanácsnak Kegyes Szine' eleibe terjesztem: Hogy én Csúcs István és Székely György Uraimékkal együtt marhákkal való kereskedésben voltam mostanáb Privilégiait Ketskemét Városa Lörinczi Vásárján..." CsML SzF V. A. 102. b/3. Tan. ír. 1798. 738. 79 „ Az múlt őszszel Vasas napján esendő Túri Vásár alkalmatossággal én Alább meg irt Szentesi Lakass Molnár Gábor Uramtul még vettem egy Pár ökröt 63. Talléron..." CsML SzF V. A. 102. b/2. Tan. ír. 1786. 439. 80 CsML SzF V. A. 102. b/1. Tan. ír. 1769. 81 „ Es egyszer hazajővénn a Szarvasi Vásárról és mint kereskedő társamhoz hozzája mentem a tüszömet nálla hagytam akkor is maga ki vett a tűszőből 10. ftod. ank utanna egy kor ismét hazjövenn a szegedi Vásárról..." CsML SzF V. A. 102. b/1. Tan. ír. 1761. 108. 82 CsML SzF V. A. 102. b/3. Tan. ír. 1798. 733. 83 Harruckern János György 1723-ban újra kiadatta Gyula régi, három országos vásár tartására szóló szabadalmát. A sokadalmakat Szent Pál-napján, Exaudi vasárnapján és Szűz Mária születésnapján, azaz szeptember 8-án tartották. Dankó Imre 1963. 11. 84 A hódmezővásárhelyi sokadalmak vonzáskörzete nem volt nagy kiterjedésű. A település vásárai a Jézus körülmetéltetése napját, a József-napot, az Űrnapot, az Apostolok oszlását megelőző vasárnap és hétfőn valamint a Gál napját megelőző szombaton és vasárnap voltak. A helybeli sokadalmakat rendszeresen felkeresték a bihari dézsások, fazekasok, abroncsosok, boronások, kosarasok és teknőváj ók. A Felvidékről elsősorban a fa-, az üveg-, a vászon-, a csipke-, a sáfrány-, a gyógyszer- és az olajárusok látogatták e jeles alkalmakat. Dankó Imre 1991. 693-694., Kiss Lajos 1956. 85 Kecskemét már 1696-ban vásárszabadalmat nyert, amit 1744-ben valamint 1746-ban megerősítettek. A legjelentősebb alkalmak a Gergely-, a Gordián-, a Lőrinc- és a Katalin-napi vásárok voltak. Dankó Imre 1991.691. 86 A mezőtúri sokadalmak nemcsak a Tiszántúl, hanem az egész ország legjelentősebb vásárai közé tartoztak. A vásárnapok január, május, augusztus és november elsejére estek és két napig tartottak. A helybeli sokadalmak állatforgalma is nagy volt, de elsősorban iparcikkvásárokként váltak híressé. Dankó Imre 1991.700-701. 87 Szarvas 1723-ban Békéssel és Gyulával együtt kapott vásártartási szabadalmat. Máday Pál 1962. 77. 88 A város vásárszabadalmát I. Lipót újította meg 1690-ben, amely Szent György- és Szent Mihály-naptól 8 napig tartó vásárnyitási jogot jelentett. Ehhez társult a III. Károly által engedélyezett Domonkos- és András-napi országos valamint a hét szerdájára és szombatjára eső heti vásár. Bálint Sándor 1977. 79. 36
