A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

felhajtatott szarvasmarha 840, gazdát cserélt 282, ló 1903, 832, juh 725, 172, sertés 1115, 512. Tiszavidék, 1907. május 5. Jobb oldalt, felülről lefelé: 4. kép felirat: Alkukötés. (Utána jön az áldomás) Kalmár Margit felvétele (fekete-fehér). (TLM. GYSZ. 2000.22.) 5. kép témája: garaboly vásárlása. Az 5. kép alatti szöveg: Kereskedelem A település 19. század végére kialakult kereskedelme a 20. században, békés időben némi emelkedéssel és szerkezetváltozással hasonló volt. A helyben megtermelt gabonát, bort, gyümölcsöt, marhát, lovat és sertést nagyobb, házi szárnyasokat és tojást jelentékeny mennyiségben szállították el a kereskedők. A birka és gyapjú kereskedelme csökkent. Tárgyak a földművelés feliratú szöveg és a 2. kép mellett a sarokban: tokmány TLM. NGY. ltsz.: 85.26.33. kaszakő TLM. NGY. ltsz.: 87.34.15.2. Alatta szöveg: Tokmány A marha szarvát kitisztították, kifőzték. A kaszát, fenőkövet tartották benne. Évtizedekig használták. Középen a tárgyak sorrendje balról jobbra: Alul: kaszaüllő TLM. NGY. ltsz.: 85.14.17. korsó TLM. NGY. ltsz.: 75.2.41. kukoricafosztó TLM. NGY. ltsz.: 2001.11.3. kerek húzós mérleg TLM. NGY. ltsz.: 2002.16.1. (hosszúkás) húzós mérleg TLM. NGY. ltsz.: 83.5.14. A 10. (fali) tárló alatt a piaci vásárlás jelképeként felfüggesztve: tányéros mérleg TLM. NGY. ltsz.: 94.5.21.1-2. A téli megnyitón almát tettünk bele. Más, ünnepi alkalommal éppen aktuális gyümölcsöt vagy zöldséget teszünk bele. A 11. (álló) tárló felirata: ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS SZŐLŐ BOR Balról jobbra, fentről lefelé haladva bal oldalt: permetező puska TLM. NGY. ltsz.: 88.12.13. metszőolló TLM. NGY. ltsz. : 97.17.1. kancsó TLM. NGY. ltsz.: 98.1.2. kis lapát (fa) TLM. NGY. ltsz.: 80.1.3. gyümölcsszedő kosár TLM. NGY. ltsz.: 98.1.1.