A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

Szűröm ujja rongyos, cipőm orra sáros, Nem fogad be engem se falu, se város. Kopott talicskámmal a világot járom, Árokpartján van az éjjeli szállásom... * Kubislegény ha bemén a barakkba, Azt kérdezi: - van-e kenyér, szalonna? - Nincsen kenyér, nincs szalonna, nincsen píz, Mer a munkát elöntötte az árvízi * A kubikoslegény elmondja az imáját: Egye meg a mérnök a vállakozóját! Csak tizenhat krajcár a köbméter ára? Szegény kubikosnak nem jut pálinkára. Alatta felvétel, a kép aláírása: Családi és baráti körben kipróbálja a kaszát. Több alakos kép tanyaudvaron. A kaszával előrehajló alak Katona Imre. A kép az 1981-ben rendezett csongrádi tudományos ülésszak idején készült (fekete-fehér). A Katona Imréről készült képek TLM. NA. ltsz.: 176-2003. Katona Imre halála után tárgyi hagyatékából 2001.6.1-47. számon ifj. Katona Imre (1-43.) és Felber György, dr. Katona Imre unokaöccse (44-47.) ajándékaként került több darab a múzeumba. A kéziratos hagyatékból még életében vásároltunk, melyek a kubikosok gyűjtését és a témához tartozó szakirodalmat tartalmazza. (TLM. NA. ltsz.: 14399., 144-99.) A hagyaték többi része 2001-ben a városi levéltárba került. A 7. tárló melletti fotólapon 4 térkép. A bal oldali térkép aláírása: Csongrád megye hajóvontatási útjainak tisztításáról készült térkép. (Másolat az 1852-ben készült térképről. Jobb oldalt 2 kis térkép, a két térkép közötti szöveg: Ludrovai Tóth István (1846-1920-as évek eleje) Mérnök, gazdálkodó és politikus volt. A 19. század második felében a település mérnökeként kapta feladatul a település árvízvédelmi munkálatai megszervezését. E feladat részeként térképeket készített. A múzeumba került hagyatékában selyemre rajzolt, festett térképei maradtak fenn. Ebből közlünk kettőt. (Ludrovai térképeit 1876-ban rajzolta. A felső TLM. TGY. ltsz.: 88.2.19. alapján készült, az alsó a csongrádi levéltár tulajdona. Bal oldalt a hajóvontatási térkép alatt szöveg: Víziélet, gazdálkodás a török időkben Csongrád a töröknek a 16. század közepén gabona, széna, hal és hordó (bor) után adózott legtöbbet. Tehát földművelés, állattartás, halászat és 258