A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Szűcs Judit: „Csongrád népélete” című állandó kiállítás forgatókönyve

szőlő-, bortermelés jelentette a fő tevékenységi (foglalkozási) ágakat, egyben a megélhetés alapját. A török időkben az állattartásnak adóztatott ágai a bárány- (juh) és sertéstenyésztés volt. Marhatartók vagy nem voltak, vagy kibújtak az adóztatás alól. (Az utóbbit látszik igazolni a magas szénaadó. A szénát az ártéri rétek szolgáltatták. A félvad disznótartás a 19. század végéig, a Tisza árterében, a Nagyrétben folyt.) 1693-ból származó adatok szerint a török időkben 84 halászhajó dolgozott, a Körösön és a Tiszán is komp járt. A csongrádi (a Délvidék északi pontja) kikötő a török kori kikötői vám és átkelési illeték alapján Szegeddel és Tömörkénnyel összehasonlítva, jelentős forgalmat bonyolított le. Alatta a jobb oldali alsó térkép szövege: A középkorban az Arad-budai út egyik átkelőjeként is használt Böldi rév Shener György 1827-ben készült térképén. Az 1. és 4. térkép eredetijét a szentesi levéltár őrzi. Az 5. teremben balról jobbra haladva vesszük sorra a tárlókat, fotólapokat és dobogókat. A tárlók számozása folyamatos. 8. (fali) tárló ÁLLATTARTÁS felirattal. Bal oldalt két kép aláírás nélkül. 1. kép témája: négy tehén az itatóvályúnál, az egyik tehenet kalapos férfi feji. Háttérben száradó kender. 2. alsó kép témája: három ló és egy kalapos férfi a karámban. Mindkét kép az Ornyik-Ormos családban készült. Dr. Ormos Lajosnak, a parasztgazda fiának volt fényképezőgépe. Az 1945 előtt készült, albumba rendezett képekből dr. Ormos Lajostól 2 lapnyit - ami a háború után megmaradt - megkapott a múzeum (fekete-fehér). Középső oldalon vagy falon: 3. kép aláírása: Bokrosi juhász ünnepi öltözetben az 1930-as évek elején. Műtermi fotó, Nagy Veronika gyűjtése a Csongrád város gazdálkodása tanulmányához (TLM. NA. Itsz.: 171-2002.) 4. kép az előző mellett, aláírás nincs. Témája, tárgya: ló vászoninges, gatyás, fekete mellényes, árvalányhaj kalapos juhásszal, profilban. Ez a kép is az Ormos család albumából származó kép másolata. A két, 3. és 4. kép között a tülök függ. A jobb oldali falon a képek magasságában szöveg: Juhászat Csongrádon a juhtenyésztés jelentős ágazata volt az állattartásnak. Az 1558. évi török adóösszeírásban a legtöbb juhot tartó gazdának 2250 állata volt. Ebben az évben volt a bárány tized a legmagasabb, 2383,5 akcse. Ennél csak a haltized magasabb. Később, 1814-ben a Károlyi uradalomban 1348,1828-ban 8303 juhot tartottak. 259