A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Grynaeus Tamás: Vésztői gyermekjátékok (1953–1961)

Vésztői gyermekjátékok (1953-1961) GRYNAEUS TAMÁS (Budapest) Kisgyermekkortól 10-12 éves korukig a vésztői gyerekek egyik legkedveltebb játéka a sározás. Idősebbektől, főleg lányoktól már nem veszik jó néven a felnőttek, - játsszék inkább lánynak való játékokkal. De addig nagy leleményességgel és változatossággal készítenek különféle alakokat, eszközöket, föleg pedig а puskákat, ezzel pukkantóznak. A kisgyerekeket az idősebbek tanítják sározni. „A kicsinek is adunk sárt, ű is tud sározni. " Kivesznek az árokból egy csomó sarat, a betonjárdán vagy az út szélén félkeményre meggyúrva formázzák. (1. kép) A leggyakrabban készített puskatípusok a 2-12. képen láthatók. Lényege mindegyiknek ugyanaz: a kiformált sárdarabba mély lyukat fúrnak, - „a fenekinek víkonnak kell lenni, mert különben nem lő" - s akkor „odavágom a betonhó', földhözbaszom". Mielőtt földhöz vágná, egyik-másik gyerek rálehel a lyukra, „mert akkor jobban szól". Hajói sikerült a puska, messzire elhallatszik durranása: ,,E' most lüttl" „Ez oszt zengett!" „Zengett, mint az égi" Áthallatszik még a szomszéd utcába is, ilyenkor mondják: „oda is (ti. ott is) pukkantóznak "... A kerekes puska készítése (2. kép) a legegyszerűbb, ezt csinálják leggyakrabban. A korong alakúra formázott sárba hüvelykujjukkal-ujjaikkal lyukat vájnak, jobb sarkukkal mélyítik, szélesítik (1. kép, kisfiú). A sarkával azonban nemcsak fúrja, hanem ütögeti is - hogy keményebb legyen - a puska fenekit: „jaj, de kiállt már a lábam ütögetni". Ha nem jól gyúrta meg a sarat, vagy nem elég ügyesen formázta, sarkával könnyen kidűti az oldalát, vagy túl vékonyra sikerül a feneke, s már földhözvágás közben kilyukad: akkor nem vagy csak egészen kicsit szól. Az elrontott vagy már földhözvágott kerekes puskát és kútpuskát is fel lehet még használni: csak a fenekét kell megigazítani. így is készül г. ferde puska (3. kép). A kerekes puskához hasonló, csak mélyebb, hengeresre vagy szögletesre készített kútpuska fenekére apró sármorzsákat szórnak: „sáros a kút feneke" (4., 5. kép, változataik: 6. kép). A fedeles puska ugyanolyan, mint a kút-, vagy kerekes puska, csak ezt vékony sárlappal lefedik, ennek szélit ujjukkal lenyomkodják: „Nem engedek bele szelet, akkor nem lu. " Egy-két keményre gyúrt sárgolyót is tesznek bele, az „kilő belőle, de meg kell találni". A kanalas puska két változata a 7., ill. 8. képen látható. Az utóbbi végébe még több kisebb lyukat is fúrt. A sótartó puskán (9. a, b) szimmetrikusan két mélyebb lyuk van, „fogóját" jobb kezének öt ujja között formálja ki. A lyukas puska, végig lyukas puska (10. a,b,c,d) lyukait - amennyi kifér („hátul még két lyuk van, nem tért ki" 10. c,d) - mutatóujjukkal csinálták. Leggyakrabban ennél történik meg, hogy a feneke túl vastagra sikerül s akkor nem, vagy csak kicsit pukkan. 209