A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

lom leghangsúlyosabb része, ezt a díszítés is tükrözi. (Az oltárt nagyszombaton díszí­tik.) Régen mindhárom településen cserepes hortenziát raktak a szent sír köré, ma már csak Pusztamérgesen őrzik ezt a hagyományt. Csólyospáloson régen a szegedi piacon vásárolt primulát is használtak erre a célra. Balástyán újabban a szent sír keresztjéhez szegfűből, gerberából, kálából, íriszből készült virágkompozíciót tesznek, a szent sírhoz vezető utat vázákba rakott szegfűvel és gyertyákkal szegélyezik. A virágok színeit tekintve a fehér és a rózsaszín dominál. Csólyospáloson fehér és piros szegfűt, valamint kálát tesznek a szent sír két oldalán szimmetrikusan elhelyezett vázákba. Pünkösdre piros színbe öltöztetik a templomot, szegfű és gerbera segítségével. Bár nem tartozik szorosan a templomdíszítéshez, megemlítjük, hogy a virág az ünnepi körmenetek, elsősorban az úrnapi körmenet elmaradhatatlan kelléke. Az úrna­pi körmenetben a pap a supellát alatt viszi az Oltáriszentséget. Előtte fehér ruhás kis­lányok vagy Mária-lányok kosárból virágszirmokat szórnak. Balástyán a virágszórás az elsőáldozók dolga. „Régön kosárbul, ma nejlon szatyorbul siórják a gyerökök a virágszirmot. Régebben pipacsot, máma rózsaszirmot visznek otthonrul, de bármilyen virág mögfelel." 67 A templomkertben úrnapi oltárokat emelnek, és ott fogadják a virágszirmokon érkező Oltáriszentséget. Csólyospáloson az északi, a keleti, a déli illetve a nyugati, virágokkal és lombokkal díszített sátrakban. A templomkert négy sarkában oszlopokat ásnak le, és zöld lombokkal úgy terítik, hogy azok belső oldalán fehér lepedőket lehessen erősíteni. Ezekre tűzik fel az asszonyok a sok szép virágot. 68 Meg kell említeni a templombúcsúkat is, melyek minden településen nagy ün­nepnek számítottak. A templombúcsú a templom védőszentjének évenként ismétlődő ünnepe. 69 A csólyospálosi templomot Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelték fel. 70 A balástyai templom védőszentje Padovai Szent Antal, ezért a búcsú a június 13-át kö­vető vasárnapra esik. A balástyai templom díszítése ilyenkor nem különbözik a vasár­napi díszítéstől. A csólyospálosi templomot régen búcsúra virágozták fel a legszeb­ben. „Simon atya ide jibe a templomajtó fölé koszorút csináltunk buxusból és fehér rózsabimbóból Az Oltáriszentség-tartóra is koszorút töttünk. Mivel Jézus Szíve ünne­pén van a búcsú, a templom belsejét piros szegfűvel vagy rózsával díszítjük. " 71 Keresztelőre és temetésre nem szokták különlegesen díszíteni a templomot, ki­véve, ha ezt a keresztszülők illetve a hozzátartozók kérik; ilyenkor ők hozzák a virá­gokat. A virágozás mértéke függ az egyházi év aktuális ünnepeitől. „Adventbe tar­tottak körösztölőt, az atya mögengedte, hogy díszítsünk, de az oltárt nem lehetőit. " Elsőáldozáskor fehér szegfű díszíti az oltárt. ,Jlégön az elsőáldozó lányok hajába az elsőáldozó fiúk ingének, mellényének gomblyukába tűztek virágot. " „Az elsőáldozók Majoros Mária közlése 68 Lele 1995. 203. Az Oltáriszentség elé szórt virágszirom, valamint virág szentelménynek számított. Barth 1990. 412. Csólyospáloson a hazavitt úrnapi virágot a sublóton tartották. De tettek belőle az ól, az istálló horogfája alá is villámcsapás ellen. Lele 1995. 204. Bitóné Gera Eszter szerint: „Ha a lány észre­vétlenül lopott az úrnapi sátor virágjából, még abba az évbe férjhöz mönt. Az ilyen virágot a lányok leprésölve őrizgették." 69 Bárthl990.366. 70 Fodor 1995. 124. 71 Majoros Mária közlése 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom