A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

41 idősebbek emlegetik gyorgyina', amely magas szára miatt a kerítés mellé került. Ibolya, gyöngyvirág, orgona szinte minden tanya körül volt; ha nem tartozott virágoskert a tanyához, vagy a veteményeskertbe vagy egyszerűen a ház végéhez ültették ezeket. Szép látványt nyújtott a kútágasra, kerítésre vagy éppen a napraforgó szárára felfuttatott hajnalka. A népszerű virágok közé tartozott a már emlegetett fehérliliom és pünkösdirózsa vagy bazsarózsa, amit vágott virágként is kedveltek. A tanyai veteményeskertből nem hiányozhatott a kis virágú krizantém (Aster) vagy egyszerűen őszirózsa, ami a virágban szegény novemberben a halottak napi megemlékezés nélkülözhetetlen kelléke volt. A tanyai nádfödeles ház tetejére gyakran telepítettek kövirózsát, népi nevén fülbecsöppentőt. Gyűjtési tapasztalataink és a szakirodalom alapján arra következtethetünk, hogy mivel a virágoskertek az 1920-30-as években a tehetős gazdatanyákon jelentek meg, a virágoskert kezdetben presztízsszimbólum volt, valamiféle rangjelölő szerepet töltött be. Elképzelhető, hogy a módosabb parasztcsaládokban, ahol a ház körüli gazdasági munkák elvégzésére bérest, cselédet, napszámost foglalkoztattak, a gazdasszonynak külön virágoskert gondozásárai is jutott ideje. A virágoskert telepítése az igényesség, az életminőség javulásának jeleként értelmezhető. Az 1950-es évek gazdaság- és agrárpolitikája olyan adó-, beszolgáltatási- és árrendszert alkalmazott, amely a helyben megtermelt javak nagy részét elvonta, s vissza annak csak töredékét juttatta.

32 Ugyanakkor a kormány tanyapolitikájának célja a tanyarendszer mielőbbi felszámolása volt.

33 A parasztság érdekeit semmibe vevő gazdaság- és településpolitika alapjaiban rengette meg a hagyományos tanyai életformát. Ez a körülmény is közrejátszhatott abban, hogy a tanyai virágoskert még a későbbi évtizedekben is ritka jelenségnek számított.

34 A virágoskert rangjelölő szerepe idővel elhalványult, s elsősorban az ott élők életkoráról, neméről árulkodott. Úgy tartották, hogy : „Az asszony dicsősége, ha virágoskert is van a tanyával. "

35 A virágok zöldségek közé ültetésnek gyakorlati haszna is volt: „A virág a színivel, illatával odacsalogatta a bogarakat, azok mög beporozták a veteményt. "

3 A tanya sohasem burkolózott tetőtől talpig virágdíszbe - mint ahogy napjainkban a falusi házak -, minden évszaknak megvolt a jellegzetes virága, melyből pár szál nőtt a virágoskertben vagy a veteményeskertben. 31 A dália 1789-ben került Mexikóból Spanyolországba, ahol Andreas Dahl svéd botanikusról nevezték el; a virág terjesztését tiltották. 1804-ben közvetlenül Mexikóból küldték el a dália magját Berlinbe, ahol szintén egy botanikusról, a pétervári Georgijról nevezték el. Vagyis ami a Rajnától keletre georgina, az a Rajnától nyugatra dália. Nálunk eredetileg a georgina elnevezés honosodott meg, ennek népi névalakja a gyorgyina. Tergit 1969. 210-211. "Belényi 1996. 92.p. 33 Belényi 1996. 89.p. 34 Juhász 1974. 308.p. 35 Farkas Andrásné közlése 36 Nagy M. József közlése 140