A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Fodor Ferenc: Az öttömösi spárgatermesztés

szabályok miatt rendkívül körülményes és költséges. Ahhoz, hogy egy gazda külföldi munkaerőt alkalmazhasson, munkaerő-igényét először be kell jelenteni a megyei munkaügyi hivatalnál. Az így kiközvetített munkanélküliek természetesen valamilyen kitalált ok miatt alkalmatlanok e munka végzésére, ezután jöhet a kérelem. A külföldi munkavállalónak rendelkeznie kell hatósági orvosi bizonyítvánnyal, érvényes társadalombiztosítással, nyilatkozatokkal, engedélyekkel, mely a gazdának személyenként 40-50 ezer forint kiadást jelent. Természetesen, hasonlóan más homokhátsági, zöldség-gyümölcstermeléssel foglalkozó települések gazdáihoz, itt is sokan választják az egyszerűbb megoldást, a feketemunkát.

1 Itt nagyobb a veszély, mert ha a rendőrség elhurcolja és kiutasítja az országból az elfogott feketemunkásokat, nem lesz aki leszedje a spárgát. A munkások természetesen szállást és teljes ellátást kapnak. A legnagyobb hozzáértést a szedés igényli. Az avatatlan szemnek a legnehezebb észrevenni a talaj alatt a sípot. Ha elhagyja, a következő szedésig kibújik a földből, a fény hatására néhány perc alatt színt vált, meglilul és értékét veszti. A gazdának állandóan ellenőrizni kell a szedőket. Egy szedő az egész szezonban ugyanazokat a sorokat szedheti. A gazda engedélye nélkül még a szomszédját sem segítheti ki. A szedés után történik a válogatás. Ez sokszor késő estig tart. A válogatás, a mosás, a méretre vágás nagy odafigyelést és pontosságot igényel. A termelők egy számot kapnak, melyet minden ládában el kell helyezni. A fölvásárlók így tudják ellenőrizni a minőséget. A faluban lévő felvásárló helyek általában este 6 órakor nyitnak. A nagyobb termelőkhöz a felvásárlók házhoz mennek. Az átadással éjjel 10-11 óra körül végeznek. A kereskedők helyben fizetnek. A válogatás gyorsabbá és könnyebbé tétele érdekében ma már Öttömösön és Ásotthalmon is két-két termelő spárgamosó gépet vásárolt. Ezeket Németországban gyártották, de már Magyarországon is forgalmazzák. A gépre ketten rakják a sípokat, mely méretre vágja és megmossa, a másik oldalon négy fő válogatja, illetve ládázza. A közvetlen piaci csomagolást a fölvásárlók végzik. A termelők csak a spárgafesztiválra, kiállítás céljából készítenek néhány csomagot. Amennyiben szükséges, éjszaka öntöznek. Nappali melegben nem öntözhetnek, mert a víz jobban hűti a talajt, leáll a sípok növekedése. Egy rosszul megválasztott öntözési idő komoly anyagi kiesést eredményezhet. Az öntözést a modern, intenzíven termő fajták mindenképpen igénylik. Különösen fontos a talaj vizesen tartása a tavaszi, buti szelek idején. A szél a száraz homokot elhordhatja a bakhátról. Van olyan tavasz, amikor a bakhátat kétszer-háromszor is újra kell húzatni. Ez minden alkalommal a talaj lehűlésével jár, ami késlelteti a sípok növekedését. Az erős szél a szezon kezdetén teheti a legnagyobb kárt. Ha lefújja bakhátat, a sípok kimaradnak a talajból, megfagyhatnak, illetve meglilulnak. Ezeket le kell szedni, hogy ne hátráltassa a többi növését. Az ilyen spárga értékesíthetetlen, a jószágokkal etetik meg. A gyakori öntözés is hűti a talajt, tehát igen nagy tapasztalattal kell rendelkeznie a termelőnek ahhoz, hogy sikerüljön minél korábban elkezdeni a szedést. 16 Ozsváth G. 1999.165., Hegyeli A. 2000.168. 120