A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Orbán Imre: Népéletre vonatkozó adatok a makói nazarénus gyülekezet 1870-es, 1880-as évekbeli följegyzéseiben

Van, amikor csak egyszerűen a tény megtörténtéről értesülünk: „Sipos Kata káromkodott. " „Kun agottán egy atyafi káromkodot. " Van beszámoló, mely még a hír forrását is megjelölik: „Pap Ferentz atyafi felesége, a nénénk, ritkán jön a gyülekezetbe, beszélni kelene véle, a szomszédjai sok bizonyságot tesznek rolla, hogy még káromkodik. " Sokszor kisebb-nagyobb részletességgel tudósítást kapunk ennek tartalmáról. Az állandó fordulatok közé lehet sorolni a következőket: „Öreg Benke néni azt mondta a disznónak, üsse meg a ménkő. " „ Csávás Jósefné nénénknek meg esése, hogy szolt a lányának, hogy ördög van bene. " „ Csávás Josefné ismét a férjének mondta: De hatalmas Isten vagy. " „ Csávás Jósefnő gyüvőmenőknek mondta az öregeket, és nem istenem nékem. " „ Tóth István feleséginek mondta: szarjon beléd a szent! Ismét: elmehetsz már a pokolba is, ha nincs köztünk békesség!" „Az ördög vigyön a Jézus fején. " Inkább az alkalmi szókapcsolatok közé sorolhatjuk a következő esetet. „Még néni volt Kis Juhászné, mikor hivalkodásból azt mondta, hogy ő és Király Márton majd tüzelők lesznek, a hivek ülnek az üstbe, és ők tüzelnek alájok. " Konkrét, javítást szolgáló gyülekezeti döntésről is tudunk. Ez indirekt módon örökíti meg az egymást hitetlennek bélyegző fordulat létezését. Ez a közösségen belül legalább egyszer előforduló esetre vonatkozik, de utalhat a nem felekezetbelieket érintő közbeszédre is. „A hitetelen szót soha nem mondani senkinek. " A fölhívást talán az idősebb Giliczéné s a hozzá s hasonló esetek váltották ki: „az öreg Gilicze néni a Köteles atyafit hamis lekûnek mondta. " Babonaság, bűbájosság, kuruzslás A nazarénusok erőteljesen fölléptek a korábbi egyházakhoz kötődő szokások ellen. Különösen is helytelennek tartották a katolikusok keresztvetését. A gyakorlat elleni föllépést lényegében a babonaság elleni küzdelemmel azonosították. Ez vonatkozik úgy az Egyház által tanított esetekre, mint az előírásoktól függetlenül, veszedelmek ellen, ártások, betegségek megszüntetéséért végzett, a népi vallásosság körében létező keresztvetésre. Az Egyház által tanított keresztvetést érinti a következő megjegyzés: „egy atyafinak gyermekei kereszt vetései imádkoznak". Más esetben már a keresztvetéshez mágikus, gyógyító szerepet is kapcsoltak. ,ßencze nénivel is szólni kel a keresztvetésért, mikor a kis gyermek ótvaros. " Arra is van adatunk, hogy a keresztvetéshez ritmusos szöveg, ima vagy vers társult. Az állat, főként birka légykukacoktól fertőzött sebét így gyógyították: „Sárkány néni meg most is ki olvassa a nyűvet bár mi Jószág sebeiből." A gyógyítás kapcsán egy érdekes eset állt elő. A sírós gyermek elcsöndesítésére: „ Tóth Josefnéni megfüstölte a kis gyermeket ganéjjal, hogy ne legyen olyan síró. " Ennél erőteljesebb eset a havi vér vizében megfürdetett kisgyermek, mely ugyancsak gyermekgyógyítással kapcsolatos. „Csávás néni, az özvegy, havi vére ruhába förösztötte a kis unokáját és vádoltatik. " Intézkednek is az ügy kapcsán. „Havi vér lébe mosni a kisgyermeket, mint Csávás néni is, ha tudatlan volt is, ezen túl A gyülekezetben vezető szerepet betöltő, döntést hozó idősekről van szó. 106