A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Orbán Imre: Népéletre vonatkozó adatok a makói nazarénus gyülekezet 1870-es, 1880-as évekbeli följegyzéseiben

bűn. " A kuruzslás bajokat is okozott. „Kádár néni a Dura Julis kislányának lábát a helyiből kivette. " Hasonlóan erőteljes ellenérzést váltott ki a jóslás. Makón létezett a cigányaszszonyok általi kártyavetés. „Jó néni kártyavetésért fizetett czigány aszonynak." A havi vér vizében fürösztött gyermek esetéhez hasonlóan a jóslásnál is fölbukkant bizonyos, a nemiséghez kapcsolódó hiedelem: Jó néni „engedet húzni alsotestszőribő", és ezzel a maga számára és leánya képével kapcsolatban pénzért bűbájosságot végeztetett.

23 A babonaság olyan széles körben elterjedt, hogy gondként többször fölvetődött. Részben csak megállapításként: Az „öreg Gilitze néni babonáskodik", illetve lényegi intézkedést igénylő problémaként: „a bűbájosságról munkálkodni a gyülekezettel", „Jo volna még ki mondani, ha ezentúl valaki bűbájoskodik, meg bűntettetik. " Konfliktusok A viszályok természetesen nem voltak ritkák. Érdekes, ahogy ezek ránk maradtak a leírásokban. Vita, szomszédok civakodása, tyúkpörök és komoly tettlegességek egyaránt előfordultak. Csak néhány „érdekesebbet" gyűjtöttünk össze. Egyenetlenség a családon belül nagyon gyakori. Néhány jellemző fordult: „Nagy Ferentz meg eset afija véget, és a nénénk meg rá köpött afijára. " „Lúka Pájo megverte a feleségét. " „Batonyán lévő Fekete István atyafi meg részegedet, feleségét meg verte... és paráznának mondota. " „Szabó János atyafi bottal verte meg ismét a kis lányt. " Szomszédok pörpatvara. „Sziládi néni kakasának a szomszéd aszonya el szakajtotta a nyakát, azaz a gégéjét, és ő is azt monta, hogy az Isten az övét is ugy szakasza meg vagy el." „Sziládi nénivel beszélni, a ki az aradi utczán lakik, kijabálva veszekszik a szomszédjával. " A Ne lopj ! parancs megsértése. „ Gábor István fija búzát lopót utoljára, és [ez] nagy gyalázat a gyülekezetre. " „Földes János szénát lopót. Beszélni kel vele. " „Földeáki Bakos Ferencz atyafi lánya rósz el járása, amint, hogy lud vitelbe [volt] meg bízva, hozá még lopót is ludat két izbe. " Az elvégzett munkával ki nem érdemelt haszon. „Gilicze Panni Szabó barátunknál drágán festette a házat. " Az élet elleni tett. „Földesi felakasztotta magát. Levágták, beszélni kellene vele. " S végezetül két, a fönti meghatározásokba be nem sorolható eset: „ Vaszil néni más élőt balhászkodik, és a ruháját is leejtette. " „Lőrincz Panni a vas véllát bele szúrta a Disznajába és tagadja, és hazugságban tapasztaltuk. " Szórakozás, öltözködés, szenvedélyek A nazarénusok általában törekedtek az egyszerű életre. Kerülték a föltűnést, a hivalkodó öltözködést, mulatozást, a különböző szenvedélyeket, mint a dohány és az alkohol. Visszafogott, becsületes, Istennek tetsző szorgalmas élet volt az eszményképük. Éppen ezért, ha valaki ettől eltért, azt hamar maguk elé idézték. A szöveg sajnos nehezen olvasható. A következőket lehet kibetűzni: „a Czigány aszonynak és hánsatóért П

lis fizetett a Leánya a képit hánsatta П.1. " 107