A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Fodor Ferenc: A Duna–Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a második világháborúig

A nagy érdeklődés miatt 1830-ban 1000 holdra növelték a kiosztásra kerülő ka59 száló nagyságát, melyet sorsolással osztottak szét. 1836-ban a kedvezőtlen időjárás miatt kevés széna termett, így a város a bérleti díjat visszafizette. A pusztában ekkor 34 gazdának 236 jószága legelt, egyenként négy forintért.

60 Kömpöc bérleti díja ezután lecsökkent. A félegyházi birtokosok egyre inkább szántóföldeket szerettek volna bérelni. Az első betelepülők azonban mégsem Félegyházáról, hanem a közeli Pallavicini-uradalomból érkeztek az 1850-es évek elején, miután az uradalomban szétverték a dohánykertészségeket.

61 A szabadságharcban résztvevő dohánykertészek egy 1849-ben létrehozott törvénytervezet alapján jogot formáltak bérleményeikre. Erre válaszul Pallavicini őrgróf a kertésztelepeket 1852. január elején szétverette. Az elűzött kertészek egy része a közeli Kömpöcre települt. Ök lettek e vidék később megerősödő dohánytermesztésének megalapítói. Életük kezdetben keserves volt. „Eleinte hantházakban vonták meg magukat. Őseik nyomán máig emlegetik az 1863. évi lucaszelet, mely nemcsak a vetéseket, hanem még a tarackot is gyökerestül elhordta. ínséges éveik is bőven akadtak. A szélmalomban olykor a tarackot is megőröltették" — írta Bálint Sándor.

62 A káptalan nem csak földet adott az idetelepülőknek haszonbérbe, hanem majorságot építve, maga is alkalmazott dohánykertészeket. A dohánytermesztésen kívül jószágtartással is foglalkoztak. A pajták mellett istállókat, emeletes magtárat építtettek. A haszonbérlők a legelőket bivalyokkal törték fel és lassan — sokan az uradalmi munka mellett — saját gazdaságot alapítottak, önálló gazdákká váltak. 1879-ben a puszta 36 %-a már szántó volt, Büchlbauer Lajos nagybérlőnek szárazmalma volt. 3 Kömpöcöt 1920. február 22-én az egri káptalantól Kiskunmajsa vásárolta meg ötmillió koronáért.

64 Kiskunmajsa a redemptiókor megváltotta Ágasegyházát, Kígyóst és Jakabszállás negyed részét. Az 1745-ben felosztott földek már másfél emberöltő múlva sem tudták a szükségletet fedezni, ezért 1788-ban elhatározta a község, hogy új osztályt létesít. Az első felosztásban csak a jó termőterületeket osztották ki. Az egyes családok határait senki földje vette körül, mely igen alkalmas volt a nagyszámú baromtartásra. így nagyobb szerephez a növénytermelés csak a múlt század derekán jutott. A lakosság létszámának gyorsütemű növekedésével a szántók egyre kevesebbnek bizonyultak. Kígyóson, Jakabszálláson és a mérgesi sarokban osztottak len-, illetve kölesföldeket. A századfordulóra alakult ki a mai arányokban Majsa területén a földművelés. Rozsot, búzát, árpát, zabot, kölest, kukoricát, káposztát, burgonyát, kendert, répát, lóherét, lucernát, bükkönyt, takarmányrépát termeltek.

65 A gyapjúkereslet megélénkülésével fellendült a juhtenyésztés. Halas legeltetésre alkalmas pusztaságait is először majsai juhászok legeltették. Betelepülésükkel megdöntötték a református Halas egyvallásúságát. A baromfitenyésztés is nagy jelentőségűvé vált. Az első települők jó59 Uo. 1830.A.15.C.1.F.6.N. 50. 60 Uo. 1836. Rsy, 416-419. L. 80. С 7. Sz.2-3. 61 Juhász Antal 1989. 178. 62 Bálint Sándor 1976. 189. 63 BKML. Kecskemét. Kömpöc puszta birtokrészleti jegyzőkönyve 1879. VI. 106. Az Állami Földmérési Felügyelőségnek Bács-Bodrog és Délpest vármegyére vonatkozó iratai. 64 A "Megállapodás" a Kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia Hivatal irattárában található. 65 Takács István 1946. 255. 85