A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

ják. Ezzel egy időben kezdett foglalkozni a szegedi vár építéstörténetével. A 17-19. századi tervrajzok, hadmérnöki felmérések, térképek, Kováts István építőmesternek a várbontás idején készített feljegyzései, a megmentett kőfaragványok és egykorú fényképek segítségével igen alapos rekonstrukciót készített a vár különböző időben emelt épületeiről. Különös részletességgel foglalkozott a középkori vár Tisza-parti saroktornya, az öregtorony jellegével és rendeltetésével. Hasonlót a magyarországi várépítészetben nem talált, viszont sok párhuzamát föllelte Franciaországban és ebből arra következtetett, hogy valószínűleg francia építőmesterek tervezték vagy építették. Az öregtorony középkori állapotát „festőién szép"-nek tartotta. Talán ebben a munkában tudta leginkább hasznosítani a Schulek Frigyesnél tanultakat: kiszámította a várfalak és az egyes építmények méreteit, páratlanul gondos rekonstrukciós rajzokat szerkesztett — minderre csak az építészeti stílusokat és a középkori várépítészetet kiválóan ismerő és a műszaki rajzban jártas szakember volt képes. Cs. Sebestyén óta a szegedi várral számos kutató foglalkozott. Korrekt Horváth Ferenc megállapítása a vár legújabb ismertetőjében: „...alig-alig tudunk valamit hozzátenni ahhoz az alapos rekonstrukcióhoz, melyet az akkor föllelhető adatok birtokában Cs. Sebestyén Károly végzett el." 4 Az újabban előkerült ábrázolások igazolták Cs. Sebestyén eredményeit és következtetéseit. A Dömötör-templom bontásának feldolgozása után kutatta Szeged többi középkori templomának építéstörténetét, és eredményeit 1938-ban a múzeum önálló kötetben tette közzé. Kutatásainak két maradandó érdemét emelem ki: 1937-ben, amikor hozzáfogtak a Havi Boldogasszony-templom teljes helyreállításához, a falbontások révén alapos vizsgálatokra nyílt alkalma. „Most végre bele lehetett látni a falak belsejébe, meg lehetett vizsgálni minden porcikáját, meg lehetett mérni a tégláit s mintákat venni a különféle habarcsból, amit a templomépítéshez annak idején felhasználtak... Nem volt hiába való munka a kutatás, sok dolgot tudtunk meg, ... amiről addig sejtelmünk sem volt"

25 - írta, ami elhivatottságán kívül kutatómódszerét, szakmai igényességét mutatja. A kövek, téglák vizsgálatából új fölismerésekre jutott, s jóllehet a templom és a kolostor 1984—1992 között végzett műemléki kutatása nem mindenben igazolta őt, számos megfigyelése és következtetése beépül Szeged legrégibb fennálló templomának építéstörténetébe. Az egykorú metszetek, látképek elemzéséből Sebestyén arra következtetett, hogy a várbeli Szent Erzsébet-templom alapjai a Mária Terézia kori vármaradvány alatt húzódnak. A múzeum 1999. évi föltárása igazolta föltételezését. Szeged középkori templomairól írt, részint önálló kutatásokon, részint a korábbiak forráskritikai elemzésén alapuló tanulmánya kiemelkedő munka, amellyel beírta nevét a szegedi építészet és művelődés kutatásának történetébe. Banner János 1957-ben helyes mérlegeléssel állapította meg: „Ezekkel a munkákkal (...) sokkal több adattal, helyes felismeréssel járult hozzá a város és környéke építéstörténetének megismeréséhez a legrégibb időktől a XVIII. századig, mint bárki előtte és utána."

26 Horváth Ferenc 2000. 499. Cs. Sebestyén Károly: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 99. Banner János 1957. 255. 54