A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

előkerülése előtt az első szegedi keresztyén templom maradványait, amelynek a harangja már a tatárjáráskor jajveszékelt az Úristenhez."

11 Az 1920-as években a szegedi vár és az algyői templom, a 30-as években Szeged középkori templomainak építéstörténetével foglalkozott. E vizsgálataiban hasznosította a Mintarajztanodában és Schulek irodájában szerzett építészet- és művészettörténeti ismereteit. Foglalkoztatta Szeged városképének kialakulása, a városrendezés problematikája, a régi szegedi utcákról 1928-ban cikksorozatot közölt a Szegedi Szemlében. Néprajzi tárgyú cikkeket, tanulmányokat 1926-tól publikál ismét rendszeresen: Tűzhely a magyar parasztház előtt. NÉ 1926., A magyarság ládái. MNy. 1927. stb. Horger Antal, Mészöly Gedeon, Moór Elemér mellett tagja annak a Kass kávéházbeli asztaltársaságnak, amely kezdeményezte a Népünk és Nyelvünk, a Szegedi Alföldkutató Bizottság Néprajzi, Társadalomrajzi és Nyelvészeti Szakosztálya folyóiratának megjelenését (1929). Kezdettől rendszeresen közölt benne néprajzi, művelődéstörténeti írásokat és éveken át szerkesztésében is közreműködött. Jóllehet múzeumba helyezése óta a néprajzi és a szépművészeti gyűjtemény őre, a néprajzi tárgyak gyarapodását 1921-től 1924 végéig Banner János vette nyilvántartásba. Sebestyén 1930-tól 1935-ig leltározta a néprajzi gyűjteményt, mely főleg vásárlások révén gyarapodott. Tervszerű tárgygyűjtést ez idő alatt nem végzett. 1926-ban tudományos munkássága elismeréseként a Ferencz József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara doktorrá avatta. Mivel akkor még nem volt az egyetemen néprajzi tanszék, földrajzból Kogutovicz Károlynál tett vizsgát, két melléktárgya művészettörténet és régészet volt. Horger Antal nyelvészprofesszor biztatására nyújtotta be magántanári habilitáció iránti kérelmét és 1931. december 12-én Solymossy Sándor magyar tárgyi néprajz témakörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Magántanári előadásai: 1932/33. tanév I. félév Az európai népek népi lakóháza II. félév A magyarországi népi hajlékok 1933/34. tanév I. félév A primitív népek anyagi művelődése 1934/35. tanév I. félév Néprajzi vázlat az európai népekről 1935/36. tanév II. félév Az alföldi magyar ház 1937/38. tanév I. félév A honfoglalás előtti magyarok mindennapi élete 193 8/39. tanév II. félév A magyar népi bútor története Előadásaira lelkiismeretesen készült, kidolgozott vázlatokat készített. Solymossy nyugalomba vonulása után (1934 őszétől) Sebestyén Károly mellett a fiatal Bálint Sándor tartott, szintén magántanárként, néprajzi előadásokat, aki a polgári iskolában 1910-14 között tanítványa volt. Móra Ferenc halála (1934) után két esztendeig a Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója. 1938-ban vonult nyugalomba és 1939-ben feleségével Budapestre költözött. 1947 januárjától a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában a rajz- és festmény-gyűjteményt gondozta és tagja volt a bibliográfiai munkaközösségnek. 1956-ban hunyt el. Értékes hagyatékát (kb. 4000 oldal kézirat, rajzok, térképek) az Ethnológiai Adattár őrzi. " Móra Ferenc: Szegedi tulipántos láda. (1936) 94-95. 49