A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

Említettem, Cs. Sebestyén Károly több tudományterületen fejtett ki jelentős tevékenységet. Fiatalon a festőművészet vonzotta, majd Schulek Frigyes mellett az építőművészet, kiváltképp a történeti stílusok (reneszánsz, klasszicizmus) és az eklektika vonzáskörébe került. A megélhetés kényszere arra késztette, hogy rajztanári állást vállaljon. Emlékezésében és a családi krónikában vall róla, hogy pályája, érdeklődése alakulására döntően két személyiség hatott: az építőművész Schulek és a nyelvjáráskutató Horger Antal. Horger társaságában és serkentésére kezdett a Székelyföldön néprajzi kutatáshoz, és ez az indítás mindvégig elkísérte. Témaválasztását pedig a Schulektől kapott inspiráció motiválta, hiszen kutatásai kezdetétől leginkább a parasztház, a népi építészet foglalkoztatta. Néprajzi tanulmányai és rövidebb cikkei közül legtöbb— 18 magyar nyelvű publikáció — a lakóház vizsgálatával foglalkozik.

12 A háromszéki székely és a gyimesi csángó ház leírását követően, sok terepmunka és könyvészeti anyaggyűjtés után közölte A székely ház eredete с tanulmányát (NÉ 1941.). Úgy vélte, hogy bár többen foglalkoztak e kérdéssel, a székely ház eredetére nem adtak elfogadható magyarázatot. Gondosan jellemzi a ház falazatát, alaprajzát, tetőszerkezetét, födelét, tüzelőberendezését, melléképületeit, a szomszédos szász és román építkezéssel való kapcsolatát. Az építészeti leírásba szó- és tárgytörténeti fejtegetés szövődik az eresz eredetéről, a pest-nék nevezett kemencéről stb. Az eredet megfejtésében fontos szerepet tulajdonít annak, honnan származtak a ház „műszavai", ami a századelőn Rudolf Meringer megfogalmazta „Wörter und Sachen" formula szellemi hatását mutatja. Összefoglalásul megállapítja, hogy a székelyek az Erdélyben lakó keleti szlávoktól vették át az egysejtű, boronafalú házat, amelyet alaprajzi beosztásában megváltoztattak, tüzelőjét átalakították és így önálló háztípust formáltak ki. Ezzel cáfolja azt a véleményt, hogy a székely ház teljesen idegenből történő átvétel. Hasonló felépítésű a Krassó-Szörény vármegyei parasztházról írt tanulmánya (Kolozsvár, 1944.), mely tárgyalja a kályhával fűtött szoba és a kémény eredetét is. Sebestyén az elsők között használja az 1900. és 1910. évi népszámlálás kimutatásait a lakóház jellemzésére. A honfoglaló magyarság hajlékáról 1926-ban megjelent rövid tanulmánya (Milyen házban laktak a honfoglaló magyarok? Napkelet, 1926.) Bátky Zsigmond bírálatát váltotta ki. Sebestyén a honfoglaló magyarokat nomád állattenyésztőknek tartotta, s életformájukból arra következtetett, hogy hajlékuk a jurtnak nevezett nemezsátor lehetett. Bátky vitatta fejtegetését, jóllehet négy évvel utóbb úgy vélekedett, hogy a honfoglalók egyrésze sátorban lakhatott.

1 Az utóbbi fél évszázad régészeti föltárásai, összehasonlító etnográfiai kutatásai alapján többet tudunk elődeink 10. századi hajlékáról, életmódjáról, így a két etnográfus vitája ma már inkább tudománytörténeti jelentőségű. Ettől fogva Bátky és Sebestyén több ízben vitázott a magyar parasztház táji vál12 Cs. Sebestyén munkásságának bibliográfiáját Regdon Rezsőné, a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárának munkatársa állította össze: Regdon Rezsőné 1964. E bibliográfia alapján készítettem áttekintést Cs. Sebestyén tanulmányainak tematikai megoszlásáról. Szerző 1904—1908 között megjelent néprajzi tanulmányait az Anzeiger с. folyóiratban németül is publikálta, ezért jegyzem meg, hogy magyar nyelvű publikációinak számát vettem figyelembe. 13 Cs. Sebestyén Károly: Hogyan lettem én néprajzos? EA 6372. 50