A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

mutatott." 3 Rövidesen beilleszkedett a századfordulón pezsgő életű Szeged polgári­kispolgári miliőjébe. Lelkes híve a Huszka József és Lechner Ödön nyomán bontako­zó szecessziónak. Rajztanárként a szabadkézi rajzot szorgalmazta, melyhez a magyar népművészet motívumaiból vett példatárat. 1902 nyarán meglátogatta székelyföldi rokonait. Brassóban fölkereste anyai nagybátyját, Horger Antalt, az állami főreáliskola tanárát, aki nyelvjáráskutatással foglalkozott. Horger kezébe adta az Ethnographia című folyóiratot, néprajzi gyűjtésre buzdította és megígérte, hogy közlésre szánt írásait szívesen ellenőrzi. Sebestyén ekkor írta a Halotti deszka és Szegedi napsugárdíszes házvégek című cikkeit, melyek 1904-ben jelentek meg a Néprajzi Értesítőben. E két tanulmánnyal kezdődött néprajzi munkássága. Horger bizonyára fölfigyelt kutatói érzékére, mert 1904 nyarára gyalogos tanul­mányútra hívta Háromszékbe. „Horger nyelvjárási tanulmányokat végzett, én meg nézdegéltem, rajzolgattam, s mivel legjobban a ház érdekelt, főleg azzal foglalkoz­tam. Hogy miért a ház? Azért, mert főiskolai éveim alatt kedvenc tanárom Schulek 5 ' Frigyes volt" — írja öregkori visszaemlékezésében. így jutott érvényre és vált megha­tározóvá az 1904-beli gyüjtőúton főiskolai tanára és nyelvjáráskutató nagybátyja szel­lemi hatása. Ebből a nyári anyaggyűjtésből született A háromszéki Szentföldi székely háza с tanulmánya (NÉ 1905. 1-6.), mely jó megfigyeléseken alapuló, tárgyias raj­zokkal illusztrált leíró dolgozat. Szerzője ismeri és igyekszik kiegészíteni Huszka József, Jankó János, Szinte Gábor székely házról írt megállapításait, de a leírás még nem eléggé elmélyülő, nem több — nem is kevesebb —, mint jószemű gyűjtőre valló néprajzi úti beszámoló. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége javaslatára 1905-ben a kultuszminisztérium 25 ezer korona államsegélyt biztosított a Városi Múzeumnak a néprajzi osztály létrehozására. Májusban Semayer Vilibáld, a Magyar Nemzeti Mú­zeum néprajzi osztályának vezetője Szegeden tárgyalt Tömörkény Istvánnal a gyűjtés megindításáról. Semayer ajánlatára az év nyarán Móra Ferenc és Szász Gyula, a mú­zeum és a könyvtár munkatársai, valamint Sebestyén Károly egy hónapos budapesti néprajzi tanfolyamon vettek részt. Utána a tárgygyűjtés megkezdődött, de Sebestyén Károly nélkül. Sebestyén visszaemlékezésében azt írja, hogy Tömörkény jelöltje a néprajzi gyűjtemény kezelésére Szász Gyula igazgató-tanító volt, ezért nem számított az ő munkájára. Az intézmény munkatársai három év alatt több mint ötezer tárgyat gyűj­töttek. Sebestyén közreműködésére akkor került sor, amikor évek múlva berendezték a „néprajz tárat". Sebestyén tervei és utasításai szerint készült a parasztház-entériör, amely évtizedek múltán is a szegedi múzeum egyik legtanulságosabb, sokat emlege­tett látnivalója volt. Rendezésekor Sebestyén hasznosította a nyugat-európai tanul­mányútjain múzeumokban szerzett tapasztalatait. 3 Sebestyén Károly: Önéletrajz, családi krónika. III. k. 3-4. MFM-NA 1232-2000. 4 Bálint Sándor 1976. 35. 5 Cs. Sebestyén Károly: Hogyan lettem én néprajzos? Kézirat a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárá­ban (EA) 6372. 3. p. 6 Juhász Antal 1989.294. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom