A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Juhász Antal: Cs. Sebestyén Károly munkássága

Cs. Sebestyén Károly munkássága JUHÁSZ ANTAL (Szegedi Tudományegyetem, Néprajzi Tanszék) Cs. Sebestyén Károlyt az utókor elsősorban néprajzkutatóként tartja számon, pedig több tudományterületen fejtett ki jelentős, ismereteinket ma is meghatározó tevékenységet. Alkotó munkásságának nagyobbik felét — az 1898 és 1939 közötti negyvenegy esztendőt— Szegeden töltötte. Elhunyta (1956) után régész és etnográfus méltatta tudományos munkásságát, A Krassó-Szörény vármegyei Karánsebesen született 1876-ban. Apai és anyai elődei Székelyföldről, Háromszékből származtak. Gyermekéveit Déván, Lúgoson és Oraviczán töltötte. Iparoscsalád elsőszülött gyermekeként polgári iskolába adták, ahol kitűnt rajzkészségével és tizenhat éves korában önképzőköri pályadíjat nyert helyis­mereti dolgozatával. Apja iparosnak szánta, ám gyenge testalkata miatt nem bírta az inaséveket. A rokonok és a város polgárainak támogatása tette lehetővé, hogy 1894­ben tanulmányait a budapesti Mintrajztanodában folytassa. Öt gyermeket nevelő szü­leinek szűkös anyagi helyzete miatt másodéves hallgatóként Schulek Frigyes építési irodájában vállalt rajzolói állást és e munkája mellett végezte tanulmányait. A Schulek mellett töltött három esztendő meghatározó Sebestyén érdeklődésének és pályájának alakulásában. Schulek Frigyes a korszak kiváló építőművésze — aki a Mintarajztanodában taní­tott — akkoriban fejezte be a Mátyás-templom restaurálását és készítette a Halászbás­tya építési terveit. A Szent István-szobor talapzatának részlet- és műhelyrajzait Sebes­tyénre bízta. Sebestyén készítette III. Béla király Mátyás-templomban elhelyezett síremlékének valamennyi rajzát, utolsó munkája pedig a Halászbástya északi bástyái­nak és lépcsőinek perspektivikus rajza. Ez a tevékenysége kitűnő iskolának bizonyult! „Belekerültem a magas építőművészet légkörébe (...) mégpedig a szerintem legna­gyobb élő magyar építőművész műhelyébe... Az építészet volt az én szememben a művészetek művészete... Szerelmese voltam az építőművészetnek, annak, amelyet Schuleknél láttam, mert ő nem építész volt, hanem valóságos költő-művész a közép­kori építőstílusok világában" — írta később önéletrajzában. Időskori emlékezése mu­tatja, mit köszönhetett a fiatalember — létfenntartásán kívül — a korabeli hazai építő­művészet nesztorának. A nála tanultak több évtized múltán, szegedi múzeumi tevé­kenysége idején gyümölcsöznek majd. 1898 nyarán szerzett polgári iskolai rajztanári oklevelet és szülőföldje közelé­ben, Pancsovan kapott állást. Csak két hónapot töltött a bánsági kisvárosban, amikor pályázat útján elnyerte a szegedi polgári fiúiskola megüresedett rajztanári állását. Önéletrajza így rögzíti első benyomásait: „Modern, még egészen új volt akkor Sze­ged, a rekonstrukció még alighogy befejeződött, a Belváros egészen nagyvárosi képet 1 Banner János 1957., Vargha László 1957. 2 Sebestyén Károly: Önéletrajz. I. kötet. 340-341. Gépelt szöveg, beragasztott fényképekkel. Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattára (MFM-NA) 1230-2000. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom