A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Kakucs Lajos: Adatok a bánsági néprajzkutatás történetéhez

sági és erdélyi városok, múzeumegyletek is próbálkoztak néprajzi részlegek, esetenként önálló gyűjtemények alapításával. Ezek közül a bánsági gyűjtés szempontjából az 1861-ben Gheorghe Baritiu és T. Cipariu kezdeményezésére létrehozott, nagyszebeni ASTRA próbálkozásai a legjelentősebbek. 1881-ben, amikor az ASTRA fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték, Szebenben nagysikerű, ideiglenes jubileumi kiállítás szerveződött. A történelmi és etnográfiai kiállítás sikerén felbuzdulva 1881 után egyre többen sürgették egy állandó jellegű kiállítás megrendezését. Az 1896-ban Lúgos városában megtartott vándorgyűlésen Cornel Diaconovici hangsúlyozta, hogy az ASTRA az egyetlen olyan szervezet, amely képes megszervezni a Kárpátokon inneni románok nemzeti múzeumát. A következő évtized során a Szebenbe tervezett és felépített ASTRA Múzeum megteremtéséhez jelentősen hozzájárult a bánsági románság is.

38 Az 1905-ben felavatott múzeumban helyet kaptak az oravicai, jupai, moldovai, mehadiai és kiszetói ruhák és szőttesek, továbbá mezőgazdasági eszközök Karánsebesről, bányászfelszerelések Oravicáról, valamint a híres kiszetói román dalárda serlegei és oklevelei is.

39 A szebeni múzeum tevékenysége ösztönzőleg hatott a bánsági románság kulturális tevékenységére is. 1916-ban a Lúgoson megjelenő Drapelul с napilap is kérte az ASTRA irányítása alatt álló bánsági néprajzi múzeum megalapítását. ° Az ismertetett múzeumok mellett az első világháború kitöréséig a bánsági népművészeti termékek népszerűsítéséhez hozzájárultak a különböző jellegű kiállítások is. Az 1885-ben rendezett budapesti kiállításon a népi ipar pavilonjában több Krassó vármegyei termék volt kiállítva. l 1891-ben a krassói népművészeti termékek két bánsági kiállításon szerepeltek igen nagy sikerrel. A Karánsebesen rendezett kiállításon főleg szőttesek szerepeltek , a Temesváron rendezett ipari és mezőgazdasági kiállításon pedig egyedül a Boksabánya mezőváros által felállított pavilonban 681 darab népművészeti alkotásban gyönyörködhettek a látogatók.

43 Ugyanitt, szerényebb körülmények között, hasonló termékeket mutatott be Ötvösd, Kissoda és Románszentmihály falvak lakossága is. 1896-ban a Budapesten szervezett millenniumi kiállításon Torontál vármegye német és szerb, Temes vármegye bolgár, míg Krassó-Szörény vármegye román lakóházat épített fel és rendezett be. A már említett kiállítások mellett a bánsági népi ipar termékeinek híre igen korán túljutott a korabeli Magyarország határain. Schnabl Gyula oravicai kereskedő az 1873-as bécsi világkiállításon állíttatott fel egy román parasztházat, benne szövőszékkel és a vidék szőtteseivel, amely rövid idő alatt a kiállítás egyik népszerű látványossága lett. A sikertől felbuzdulva az élelmes kereskedő a bánsági háziipar termékeit elvitte a philadelphiai kiállításra is, s az ott bemutatott valamennyi tárgyat megvásárolta egy pennsylvaniai múzeum. Az első világháború előtti időszakban az oravicai népművészeti termékek hasonló sikereket értek el a moszkvai, amszterdami, párizsi és 38 Transilvania 4-5 ./1904. 39 Ua. 6/1906. 40 Drapelul 78/1916. 41 Vointa Nationala 236/1885. 42 Foaia Diecezana 8-9/1891. 43 Luminatoriul 53-56/1891. 44 Temesvári kereskedelmi és iparkamara jelentése 1896. 73. 38