A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Kakucs Lajos: Adatok a bánsági néprajzkutatás történetéhez

kölni nemzetközi kiállításokon is. Itt említjük meg, hogy az első világháború kitörése előtt Sulyok Ida temesvári rajztanárnő érdekes előadás sorozatot tartott egy budapesti rajziskolában, „A románok háziipara" címmel, melynek keretében Ohaba-Mitnic vidékéről származó szőtteseket és ruhákat mutatott be. Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a múlt század második felében és századunk első két évtizedében a bánsági néprajzi kutatás jelentős eredményeket ért el. A Temesváron rövid ideig fennálló, bár állandóra tervezett néprajzi kiállítás, az úgynevezett Délmagyarországi Táj és Néprajzi Múzeum megszűnése után a néprajzi tárgyak, paraszti eszközök kutatása és gyűjtése folytatódott. Az első világháború kitörése ugyan megakadályozta a Néprajzi Osztály felállítását, a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat által összegyűjtött néprajzi anyag azonban kiinduló pontot jelentett a háború utáni és az utóbbi évtizedek terveinek megvalósításához. Melléklet „Nagytekintetű Főfelügyelőség! Mély tisztelettel alulírott, mint a néprajzi tudomány egyik legszerényebb emelője, évek óta foglalkozván a hazai néprajz megismerésével, kutatván és gyűjtvén, dolgozván lelkesedésből az ügy iránt, végül nagy célomul tűztem ki egy olyan munkát, melybe teljes ambíciómat, minden lelkesedésemet beleviszem. Azon tiszteletteljes fölterjesztéssel fordulok a Nagytekintetű Főfelügyelőséghez, méltóztassék alábbi előterjesztésemet elfogadni, a mellékelt tervezeteket jóváhagyni, illetve az abban kért anyagi eszközöket jelzett célra engedélyezni, s engem ebben a magyar tudományt szolgáló törekvésemben támogatni. Az országban szerte folyik a néprajzi anyag és adat gyűjtése, vidéki múzeumok alakulnak. Ebből a tervszerű munkából az ország egy részét sem szabad elhagyni. Miután Délmagyarország ún. bánáti részén eddig anyagi eszközök és alkalmas szellemi erő hiányában az ily fajta gyűjtés még meg nem indult, hivatkozva több esztendei munkálkodásomra, és mint a délvidék szülötte és annak majdnem minden népének alapos ismerője, magam vállalkozom arra, hogy egy majdan Temesvár sz. kir. Városában létesítendő vidéki néprajzi múzeum részére, mellékelt tervezet szerint a szükséges és található összes tárgyakat és adatokat összegyűjtöm, a múzeum fölállításáig az összes munkát elvégzem. A három vármegyére terjedő és 800 községet számláló területen annyi féle nép lakik együtt, ezen terület ethnographiai térképe olyan tarka és változatos, mint sehol az országban. Tizenkét-tizenhárom nemzetiség lakik itt a legnagyobb tarkaságban, majdnem megannyi viseletben, szokásban különböző, s bár a kultúra mindent kiegyenlítő hatása itt sem működik észrevétlenül, mégis legtöbb megtartotta ősi néprajzi jellegét évszázadokon keresztül napjainkig. Újabb időben különösen rohamosan Uo. 1895. 129. Drapelul 29/1913. 39