A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Markos Gyöngyi: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykultúrában

mentén szomorúfűz atyám anyám men nem kel én szerel mem tőled válnom " "Szülőföldemből távozom ah méjen Fály szívenben ma bútsúzom ma indulok Erted tsak egy szív dobog ne sily továb és hadj menni. " (NM. 55. 1. 1.) A szomorúfűzes butellák között sajátos helyet foglal el az, amelyet Vörös Lászlónak készített Kiss Antal. Egyik oldalán fűzfára felakasztott fegyverek láthatók. (1. rajz) Másik oldalán a címer fölött „Áldás és béke " fölírat olvasható (6. kép). Szirbik Ferencnek készítette Kiss Antal, a címer körül rozmaringos-leveles ágas butellát, melynek felirata „Éljen a haza. " A butellák között különleges helyet foglalnak el a szentesi múzeum gyűjteményében található honvéd- butellák (36. kép). A cserépedények közül a kulacsok díszítésére a butellákhoz hasonlóan gyakran alkalmazták a fazekas mesterek a címert festett, domborműves kidolgozásban vagy karcolt technikával. A címer helye lehet a kulacs előlapjának közepén, a többi díszítmény között (10., 39., 42. kép). Gyakori, hogy a kulacson egyedüli dísz a címer. Előfordul, hogy a címer alatt „ éllyen " felirat található (40.kép). Más stílust képvisel a pereckulacs, barokkosba hajló, indás-leveles címerképével. Áttört technikával készült (41. kép). Mint a butellákon, a kulacson is gyakran előfordult, hogy hosszabb szöveg végén rövid mondattal utalt a mester hazafias érzelmeire: „Éljen a magyar nemzet". (9. kép). Vásárhelyi fazekas készítette a vörös mázas boros kancsót, helyi nevén mihókot. Rátétes, festett címerét hazafias szöveg veszi körül „...legyél vidám lelkes magyar, míg gyász sírboltod el nem takar" (44. kép). A cserépedények között egyedi példány a hódmezővásárhelyi fehér-zöld mázas gyufatartó, amely hátlapjának közepén stilizált címer látható (32. kép). Vásárhely népének írásbeliségére utal a tintatartó vagy kalamáris korai megjelenése (1820).

19 A 19. század második feléből számunkra két különböző, eltérő stílusban készült tintatartó érdemel figyelmet. Az egyik zöld mázas, elülső oldalán áttört díszítés. Hátlapját teljesen kitölti a két leveles ág által övezett, formában préselt domborműves címer (11. kép). A másik Maksa Mihály munkája 1889-ből. Hátlapja vörös alapú, rajta fehér írókával festett magyar címer. Különlegessége, hogy tintatartón csak ritkán fordul elő írókával festett címer. Hátoldalán felírat: „Készült 1889. április 12-én Maksa Mihály MK tálas HMVásárhely". (12. kép) Maksa Mihály újabb említésekor két különleges Maksa címert is bemutatunk, amelyeket a tornác oszlopaira, a fehérre meszelt „kőlábakra" helyezett (45. kép). Ezek a munkák is hozzátartoznak a mester személyiségéhez, aki a házát saját ízlésére formálta, ellátta falitáblákkal, feliratokkal. Ezek közé tartozik a képen látható, nagy méKreszM., 1990. 360. 255