A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Tóth Ferenc: Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében

gyében az alábbi nyolc kápolna védőszentje: Alsóelemér, Csák, Csitó, Dognácska, Makó, Nagyzsám, Temesrékas, Temesújfalu. Makón az 1770-es években a város német ajkú lakossága emelt kápolnát a főtéren Nepomuki Szent János tiszteletére, amelyet az 1778-ban készült Vertics térkép föl is tüntet. Mivel a város főterén forgalmi akadályt képezett, a városi tanács 1852-ben kérte a püspökségtől a kápolna áthelyezését. Erre négyszáz forintot és húszezer téglát föl is ajánlott. A kápolnát a Sokmalmok terén építették fel, és a teret a kápolna titulusáról Szent János térnek neveztek el. A kiviteli tervet Hoffer Károly (1815—1899) szegedi építész felügyelete mellett Kováts István (1822—1902) szegedi építőmester készítette. A kivitelezést is szegedi vállalkozó végezte. Az 1859. évi Canonica visitatio részletesen rögzítette az újbóli fölépítését: „Nepomuki Szent János vértanú kápolnája, amelyet köztéren helyeztek el, és 1855-ben méltóságos Csajághy Sándor püspök úr, valamint a városi közösség híveinek a költségén építettek, és Csajághy Mártonnak, a csanádi püspökség jószágigazgatójának kegyes bőkezűségéből Nepomuki Szent János díszes szobrával ékesítettek. A helybéli plébános 1857. május 16-án áldotta meg. Nincs megadományozva, ezért a plébánia pénztárának a költségén tartják fönn. Nepomuki Szent János napján ott misét mondanak, és a vigíliáján, valamint egész oktávájában litániákat tartanak. Saját szent fölszerelése nincs. Ezeket, amikor szükséges, a plébánia templomából viszik oda. Ennek a kápolnának a gondját csekély ellenszolgáltatásért Németh János takácsmester viseli."

7 A délkeletészaknyugat tájolású kis kápolna a háromszögletű Szent János tér közepén állt. Eredetileg farácsozattal volt körbevéve; a téglapilléres, falazott lábazatú, kovácsolt vas kerítését Dessewffy Sándor püspök adományozta, 1899 májusában készült el. Az Országos Műemléki Felügyelőség a kápolna műemléki védettségét 1964-ben törölte. A városi tanács városrendezési okokra hivatkozva 1968-ban kötelezte az egyházat a kápolna lebontására. Nepomuki Szent János szobra a belvárosi plébániatemplomban, a kórus alatti jobb ablaknál lett felállítva. A kápolna oldalfaláról a vörös márvány tábla a múzeumba került. Felirata: MŰEMLÉK / KEGYES ADOMÁNYOKBÓL / ÉPÜLT 1856-IK ÉVBEN. Helyére 1996-ban Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész, a Makói Művésztelep tagja haranglábat készített. A harangot tartó két kereszt Nepomuki Szent János attribútumára, a keresztre utal; a harangláb melletti két korlát a hídra, amelyről vízbe lökték János papot. Az emlékművet a millecentenárium évében, Szent Gellért vértanú halálának 950. évében a Máltai Q Szeretetszolgálat országos elnöke, Kozma Imre atya áldotta meg. Makón tehát népi kezdeményezésre és nem felső sugallatra bontakozott ki Nepomuki Szent János tisztelete. így volt ez hazánkban a németek által betelepített községekben is. Csanádpalotán a 18. század végén emeltek kápolnát. Ezt 1837-ben bontották el, anyagát kápolna építésére a szilvásiaknak ajándékozták, a benne lévő szobrot a községben állították föl. A templomok mellékoltárai a korábbi hitéletben fontos szerepet töltöt7 Lakatos Pál-Orbán Imre 1995. 88. 8 Tóth Ferenc 2000/f. 251. 235