A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

a hagymaföldre, anyja területet vállalt a Návay-birtokon, s így vitte őt is. 1947-ben állt a saját lábára — ekkor nősült meg, s saját kis földjén kezdett gazdálkodni, többek között hagymát termelni. — Mindig az volt a vágyunk, hogy a magunk urai legyünk, hogy senkihez ne legyünk kötve. A későbbiekben mégis feladta függetlenségét, belépett a termelőszövetkezetbe. 1953-ban tsz-vezetői munkakört vállalt. 1960-tól 1967-ig a makói Lenin Tsz elnökhelyettese, utána a Kossuth Tsz elnökévé választják. 1971-ben öngyilkos lett az Úttörő Tsz elnöke. — Azt mondták a pártbizottságon, hogy a Kossuth-ban már megoldottad a problémát, most próbáld meg ezt az Úttörőben. 1979-ig volt az Úttörő elnöke. Ez idő alatt 3 alkalommal nyerték el a kiváló tsz címet. Noha — mondja nem kis keserűséggel — ezt ma már nem fogadják el értékmérőnek. A párthoz, és közvetve a rendszerhez fűződő kapcsolatáról így beszél: — A Leninben dolgoztam már, amikor volt ott néhány párttag, aki se a gazdálkodáshoz nem értett, meg úgy általában semmihez nem volt semmi érzékük. És ezek mint párttagok adták ott nekünk az utasításokat. Már akkor is akadt néhány ismerősöm a helyi pártvezetésnél, beszélgettem velük erről, hogy ezek a mi párttagjaink miket beszélnek. Azt mondták az ismerőseim, hogy hagyjam rá, beszéljenek azok, amit akarnak, hanem inkább szervezzek be a pártba néhány értelmeset, hogy emezek kevesebben legyenek. „Meg te is lépjél be, hogy mink legyünk többen." —javasolták, így kerültem be a pártba. — Engem soha nem tudtak kikezdeni, pedig akartak sokszor, mert nekem az utolsó szögről is megvan a mai napig a papírom — tájékoztat óvatosságáról. 1979-ben azonban mégis „kifogtak rajta". Ekkor került összetűzésbe egy megyei pártvezetővel, aki számtalan belső ellenőrzést rendelt el a tsz-nél. — Nem győztük adni a dokumentációkat a vizsgálatokhoz, szóval ment a halász módszer, a kifárasztás. Ez olyannyira sikerült, hogy szívinfarktust kapott, s lemondott a tsz-elnökségről. Utána a maga 4 kisláncán, ahol szőlőt tartott, kezd ismét dolgozni. Saját bevallása szerint ez gyógyítja meg. A rendszerváltozás után kiveszi a földet a szövetkezetből, amin fokhagymát, gyökeret és búzát termelt. 1999-ben egészségügyi okokból már nem tud gazdálkodni. — Ide jutott a nagy szerelmem. Ez lett a vége — mondja. A falugazdász Sz. Ernő főmérnökként a József Attila Tsz-ben a hagyma gépesítésén dolgozott. Utána az Úttörő Tsz-nél ő a hagymaüzem-vezető, 150 hektáron termesztettek vöröshagymát és annak a feldolgozásával foglalkoztak. 1992-ben abbahagyta a szövetkezeti munkát, egy-két évig mint magángazdálkodó tevékenykedett. 2-3 hektáros nagyságrendben termelt fok- és vöröshagymát, majd 1994-től falugazdász. Óföldeákon, Földeákon és Marosleién 2450 őstermelő, 150-200 egyéni vállalkozó tartozik a felügye176