A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

kurrens külföldön. — A speciálisan makói hagymára mint hungaricumra szükség van. Ehhez össze kellene fogni a makóiaknak, és egységes frontot alakítani. Önkéntes alapon szövetkezve, így megoldani az értékesítést és a feldolgozást is, makói márka-védjeggyel. A hagymatechnokrata — Aki olyat beszél, hogy a Hagyma Terméktanács egyetlen makói mezőgazdasági szövetkezet befolyása alatt áll, az azt se tudja, hogyan működik a szervezet. — hárítja el a vádat Füleki László, a tanács titkára, majd így folytatja: „Az elnökségben egyenlő arányban vannak jelen a termelők, a felvásárlók és a feldolgozók. Úgyszintén arányosan képviselteti magát a testületben a három termelési tájkörzet: Győr, Szolnok és Makó. Ebben a helyzetben, miként tudna egy makói tsz, bármilyen erős is az, abszolút befolyást gyakorolni a terméktanács munkájára?!" Füleki nagyszülei kereskedők voltak. A dédnagyszülők viszont makói kisparasztok, akik foglalkoztak hagymatermeléssel is. A Hagyma Terméktanács titkára Makón született 1941-ben. Itt végezte az általános- és középiskoláit. A középiskolát követően termelőszövetkezetben dolgozott két évet, Marosleién a Petőfi-ben és a makói József Attila Tsz-ben. Gödöllőn járt egyetemre. Gyakornok a József Attila Tszben. Utána még agrárkémiai és növényvédelmi szakmérnöki képesítést szerzett. A Zöldért-nél, majd a Növényvédő Állomáson dolgozott, utóbbi helyen 11 évig. Ezt követően Szeged város növényvédelmi főfelügyelője. Innen nevezik ki a Csongrád Megyei Tanács mezőgazdasági osztályára osztályvezető-helyettesnek. 1989 augusztus 1-től a Makói Hagyma Egyesülés — a Hagyma Terméktanács jogelődje — igazgatója. — A nulláról kellett nekem ezt a szervezetet felépítenem. 1992 január 1-től működik az egyesülés terméktanácsként. A titkár az elnökségi ülések közötti időszakban irányítja a tanácsot, illetve az ott született döntéseket végrehajtja. — Meg kell találni a közös metszéspontokat. A cél: a fogyasztó igényét ki kell elégíteni. Ezt az igényt pedig ki tudja közvetíteni, ha nem a kereskedő. Már a feldolgozó is csak a második sorban van, míg a termelő a harmadikban. — ismerteti álláspontját a titkár, aki később hozzáteszi: „alapvetően mégis termelőpárti vagyok." A Kádár-korszak tsz-elnöke — Hiányzik a tudatos talajművelés, hiányzik a tudatos növényvédelem, tönkrementek a hatalmas öntözőberendezések, mindent elloptak, amit csak el lehetett, begazosodtak a csatornák—jellemzi a 90-es évek mezőgazdaságát B. János (75 éves), aki a 60-as és 70-es években több tsz-ben is vezető posztokat töltött be. — A mai világban nem volnék képes 30 mázsa vöröshagymát eladni. A kapcsolatok odalettek. Régebben úgy volt ez, hogy odatelefonáltam a megfelelő helyre és már ment is a hagyma. Egy paprikás krumpliba való vöröshagyma nem maradt ki soha — nosztalgiázik elmúlt szép időkről. Nagyapja 12 holdas gazda, apja kéményseprő volt. B. János 6 éves kora óta járt 175