A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához
akik az utóbbi 6-7 évben hozzájuk viszik a hagymát. A bt. csak az értékesítést akarja integrálni. Korábban együtt dolgoztak M-ékkel, de összevesztek. „Mindenki jobban tudta, mint a másik." Ekkor, 1992-ben alapították a bt-t családi alapon. — Önmagunknak teremtettünk munkát, hogy ne legyünk munkanélküliek — mutatja be a vállalkozás alapításának hátterét S. Ferencné. Vöröshagymából tavaly 15 kamion ment ki a vállalkozáson keresztül, két évvel ezelőtt viszont 70-80. Fokhagymából 14-15 kamionos forgalmat tudnak felmutatni. 34 Van nekik egy 1200 négyzetméteres bérelt telepük, ott történik az árukészítés. A felvásárlás azonban ott zajlik, ahol a lakásuk van. S. Ferenc édesapja is kereskedőként tevékenykedett. A kommunizmus beköszöntével be kellett fejeznie a kereskedést. Az állami szférában nem kívánt munkát vállalni, így azután hagymatermeléssel foglalkozik, természetesen a tsz-be sem lépett be. A most 51 esztendős S. Ferenc végzettsége gépésztechnikus. Művezetőként dolgozott a Gabonaforgalmi Vállalatnál, majd úgyszintén művezetőként a Zöldértnél. 1986-ban átment felvásárlónak a Rákóczi Szakszövetkezetbe. Sertés és zöldség felvásárlással foglalkozott. Ekkor M. József a főnöke, mint elnökhelyettes. Innen az ismeretség M-ékkel. Miután a Rákóczi Szövetkezet megszünteti a felvásárlást, M-ékkel együtt „maszekként" folytatják, míg össze nem vesznek. Utána kezdik ezt a családi vállalkozást, amely azóta működik. — A felvásárlási volumenünk folyamatosan nő. Mivel én is termelek, ezért jobban átérzem a termelő problémáját — fejtegeti S. Ferenc Állandó alkalmazottjuk nincs, idénymunka idején 7-8 embert is foglalkoztatnak — tsz-ből kimaradt asszonyokat, akik túl vannak az ötvenen, s a tsz-ben már nem alkalmazzák őket, de nyugdíjat még nem kapnak — a vöröshagyma osztályozásánál a válogató gépnél. Sz. János egy maroslelei hagymaforgalmazó betéti társaság tulajdonosa és ügyvezetője. Tavaly 30 kamiont forgalmaztak, csak fokhagymával kereskednek. Egy veszprémi kft közvetítésével Ausztriába, Franciaországba, Csehországba, Szlovákiába, Horvátországba szállítanak hagymát. Sz. János családjában visszamenőleg senki nem foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Eredeti szakmája géplakatos, levelezőn szerzett belkereskedelmi végzettséget. 1970-ben a Csanádpalotai Áfésznél kezdte a hagymafelvásárlást. Később ezt a tevékenységet a Szigetcsépi Tsz-nél, majd a Bács megyei Zöldértnél folytatja. Maroslelén a 80-as évek végén a helyi szövetkezet keretein belül végezte a felvásárlást. 1990 óta maszek. Úgy gondolja, a ráérzés és a tárgyalókészség a leginkább fontos személyiségjegy, amivel egy jó hagymakereskedőnek rendelkeznie kell. 1990 és 1998 között önkormányzati képviselő lakhelyén, Maroslelén. A Pénzügyi Bizottság elnökeként dolgozott a testületben. 1998 őszén azonban a marosleleiek nem választották az önkormányzati testület tagjává. A falu úthálózatának javítását tartja legnagyobb képviselői sikerének. Elmondása szerint még nem gondolkodott azon, azzal, hogy képviselő volt, Vöröshagymából egy kamionba 22-23 tonna fér, fokhagymából 20-22 tonna. 168