A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

termelésre. — Beszűkült a piac a dinnyénél. Nem kedvezett az időjárás sem, mert akkoriban éppen olyan száraz idők jártak. Nem lett jó a termés. Rájöttem, hogy ugyanannyi munkával és területen, mint amit a dinnyére ráfordítottam, lényegesen több pénzt lehetne a konyhára hozni a hagymával. A fokhagyma rakásakor és szedésekor 3-4 napszámost fogad fel. Azt tervezi, hogy áttér a vöröshagyma-termelésre, s fokhagymát valószínűleg nem is fog rakni. — A fokhagymatermelésben a sok kézi munka, a napszámosok bére és a tápanyag-utánpótlás elviszi a haszon 70%-át. Nekem marad 30%. Ha viszont vöröshagymát termelek, akkor nem kell annyi kézi munkaerőt kifizetnem, és nem kell anynyi tápanyagot se befordítani, mert a vöröshagyma igénytelenebb. Most van 6 hold vöröshagymám. Olyan fajtát termelek, hogy hamarabb beérik, mint a hagyományos makói vöröshagyma, tehát hamarabb lehetek a piacon vele. Márpedig a piacnak az a törvénye, hogy aki hamarabb ott van, az több haszonnal tudja értékesíteni. Ha kell, elviszi az árut a szegedi vagy a pesti piacokra is. A benzin drágasága miatt viszont manapság már meggondolja, hogy mikor éri meg a fuvar. Többnyire ezért a helyi kereskedőknek adja el a portékát. Úgy véli, a kereskedők a termelők kárára hangolják össze az árakat. F. József— noha azt mondja, nincsenek túl nagy tervei — állandóan valamiféle újításba fog, újabb és újabb technikákkal kísérletezik, mezőgazdasági szakirodalmat olvas, külön figyelmet fordít a növényvédelemre; egy igazi falusi parasztpolgár. M. Ferenc (Maroslele) a Tisza Volánnál dolgozik, buszsofőrként. A hagymarakásnál szükségük van napszámosokra, mert ő is dolgozik, meg most már a fiának is van állása. Egy hektáron termelnek fokhagymát és paprikát. — Majdhogynem dupla területet kellene vállalnunk, hogy úgy kijöjjünk, mint ezelőtt egy pár évvel. 1987-ben még csak fél hold volt, és akkor befizettem a kocsira, és a másik részéből még éltünk is, a következő évben befizettem a másik részt, és úgyszintén éltünk. Most nem tudnék új autót venni több holdnyi hagyma árából sem. A házaló román felvásárlóknak is eladja a hagymát. Többnyire azonban a helyi kereskedőknek adja le a terményt. Egyszer-kétszer ment el piacozni. — Azt hittem, hogy ezzel megfogom az Isten lábát, csak éppen leszakadt a lábfeje és visszaestem. T. János mindennap bejár Marosleléről Makóra. Makón az egyik bolt hentese. 1 hold őszi fokhagymája és 1 hold tavaszija van. A földet minden évben a helyi tsz-től bérli. — A hagymából próbálja az ember kiegészíteni a jövedelmét. A henteskedésből nem tudom eltartani a családot, két gyerekem van, az egyik 9 éves, a másik pedig 5 esztendős. Borvidéken bort termelnek. Szerencsére nekünk itt van ez a hagyma, így ebből tudunk egy kis pluszt szerezni. A munkahelyi elfoglaltsága miatt egy-két nap alatt el kell raknia a hagymát. Ezt csak napszámosokkal tudja megoldani. 8-10-15 napszámost dolgoztat ilyenkor. A függelékben közlöm a F. Józseffel készített interjú szövegét. 163