A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához
a gép ezt a számot 4-5 főre csökkentette le. A gép legújabb változatához pedig már csak egy segítő személyzet kell. Öt-hat év múlva a fokhagymatermelésnek a 70-80%a gépesítve lesz. Igény szerint készítik el a gépeket egy lakatos-esztergályos brigáddal együtt. 360 ezer forintba kerül egy gép ára. 1998-ban 5 darabot adtak el, 1999 tavaszán már 6 eladott gépnél tartottak. Szolnokra is vittek belőle, s már rendeltek gépet Ausztriából is. Régebben, a háztáji keretében 4-5 kisláncot (1 kislánc=100 négyszögöl) művelt. Most 4 hektáron gazdálkodik. 2,5 hektáron őszi fokhagymát, 1,5 hektáron tavaszit termeszt. Tagja a Hagymakuratóriumnak, amely az évente megrendezésre kerülő Hagymafesztivál szervezője. T. Gyula ugyanakkor nem csak hagymatermeléssel foglalkozik, van egy boltja, ahol szántóföldi öntözéssel kapcsolatos berendezéseket árulnak. A boltot a felesége üzemelteti, ő besegít. V. János nyugdíjas. Amikor az aktív pályáját befejezte, akkor költözött ki Maroslelére." A fiával együtt - aki központi fűtés szerelő végzettséggel rendelkezik, s pillanatnyilag munkanélküli - 53 hektáron gazdálkodik. (Búza, kukorica, napraforgó) Jelenleg nem termeszt hagymát, attól függetlenül, hogy 7 évig volt a Hagymatermelési Rendszer vezetője 31 , és 20 évig foglalkozott hagymával. Mivel nem tud kézi munkaerőt szerezni, ami a fokhagymánál megkerülhetetlen, ezért abbahagyta a fokhagymázást. Próbálkozott idegen munkaerő foglalkoztatásával, de feljelentették feketemunka miatt, megbüntették, s inkább feladta a hagymatermelést. Elképzelése szerint 10 hektáron visszatérne a fokhagyma termelésre, mert egyre inkább lehet gépesíteni e növény rakását és szedését is. Mintagazdaságot szeretne kialakítani, amelyhez pályázati pénzt is igénybe akar venni. A kisgazdaságok számára szolgálna ez mintául, már egyeztetett az Agrárkamarával és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Megyei Hivatalával. A mintagazdaság kiépítése 14 millió forint értékű beruházást igényelne. - A mezőgazdaságban dolgozók jórészének nincs meg se a szükséges szakmai, se a gazdasági ismerete. A mintagazdaságot a régi tangazdaságok mintájára szeretném létrehozni. Olyan legyen, hogy a közgazdasági és számszaki dolgokat se kelljen véka alá rejteni. Az a célom, hogy meg tudják nézni a gazdák, miként kell megcsinálni egy talajmunkát, ez mennyi ráfordítást és élőmukát követel meg. V. János apai nagyanyja csapatvezető napszámosként dolgozott a makói hagymaföldeken. Édesapja szabó volt, de foglalkoztak mezőgazdasági kistermeléssel is. A családfő rendszeresen ment aratni, kukoricát törni, mert ott kapott kukoricát, s ebből lehetett a disznókat hizlalni. Apai nagynénje az egykori birtokos család leszármazottjának, Návay Ivánnak a felesége volt. — Tisztelem a keresztapámat, hogy a családomat így fogadta el, hiszen mi szegények voltunk. A keresztapám javasolta nekem, foglalkozzam mezőgazdasággal, hátha A maroslelei föld az, amelyik leginkább alkalmas a fokhagymatermelésre, ezért a falu népe főleg ennek a növénynek a termesztésével foglakozik, ezáltal Maroslele külön színfoltja a makói hagymakörzetnek. 31 A Makói Hagymatermelési Rendszer 1973 és 1989 között működött. 1989-ben a Hagymatermelési Rendszer jogutódjaként alakult meg Hagyma Egyesülés, amely 1992-ben vette fel a Hagyma Terméktanács nevet. 159
