A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

Rétegendogámia és -exogámia A cím a társadalmi határokra utal, melyek különös jelentőséggel bírtak hosszú időn át. „Az individuum, aki a születése pillanatában nagyon nehéz határt lép át, bekerül egy határok nélkülinek tűnő világbirodalomba, amely azonban az emberré válás folyamatában határok olyan labirintusának bizonyul, amely minden kultúrában szükségszerű az emberi létezés szabályainak elsajátítása során." 29 A falu kódexének, társadalmi előírásainak megfelel egy térbeli rend: így pl. a megköthető házasságok körét a birtokolt földterület rajzolta körül. De gondolhatunk itt a templomi ülésrendre is, amiben szintén felismerhető a társadalmi rend, s így ez a hely a hagyomány és a tulajdon alapján áll. Azaz a szokások szimbolikus rendje a valóságos társadalmi hely megjelenítője, amelyet ily módon alapoznak meg, és amely a hagyomány érvényességén keresztül válik legitimmé.

130 A térbeli rend tehát a társadalmi rend kifejezője, ami pedig a közösség által elfogadott értékrend megtestesülése, s így a térbeli határok a szimbolikus elhatárolódás tényleges megnyilvánulásai.

131 A határok meghúzása nemcsak stabilizáló, hanem dinamizáló tényező is lehet: a társadalmi határok kihívást is jelentenek, hiszen az alacsonyabb társadalmi rétegek célja sok esetben egy magasabb rétegbe való jutás, vagyis a határ átlépése — és nem megszűnése. Ennek egyik lehetséges módját az előnyös házasságkötések képezik. A határok megnyitása azonban a másik fél, vagyis az eredetileg magasabb társadalmi réteghez tartozó számára veszélyforrást is jelent. Emiatt aggódnak a szülők, hogy az általuk megszerzett vagyon gondatlan kezekbe kerülve elúszik, ha gyermekük nem megfelelő vagyoni hátterű párt választ magának.

132 Ezt támasztja alá Borovszky Samu Torontál vármegyéről szóló munkája is. "A szerelemből való házasságok a németeknél, valamint általában más fajbeli földmívelőknél is ritkák. A házasuló férfi többnyire saját vagyoni viszonyaira való figyelemmel és más anyagi tekintetek mérlegelésével választ menyasszonyt. Legtöbb esetben nem a fiatalok ízlése irányítja a választás dolgát, hanem a szülők számító esze, különösen a jobb módúaknái akkor, ha a fiú átveszi a gazdaságot s kénytelen lesz a szülőket, meg a többi gyermeket anyagilag kielégíteni. Viszont a leányos apa is megfelelő ellenértékű vagyont keres leendő vejénél. Ily házasságokat rendesen ismerősök, rokonok ajánlására kötnek."

133 Hasonló törekvések lehettek Kübekházán is, melyre konkrét példával a III. részben fogok szolgálni. Az anyakönyvek adatainak kijegyzetelése közben azonban azzal kellett szembesülnöm, hogy a társadalmi határokat ezen forrás alapján nem tudom kielégítő módon ismertetni. A legtöbb esetben ugyanis a vőlegény foglalkozásához mindössze annyit írtak, hogy közrendű. Jobb esetben némely pap már megkülönböztette az iparosokat és a földműveseket, de ebből még mindig nem derült ki az adott 129

Jeggle,U. 1994,3. 130 Jeggle,U. 1994,4-5. 131 Jeggle,U. 1994,8. 132

Jeggle,U. 1994,4. 133 Borovszky S. é.n. 153. 127