A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
Mindez azonban azt jelenti, hogy a nevek alapján többnyire ugyan el lehet dönteni, hogy milyen származású az. illető, de azt nem, hogy házasságkötéskor milyen nemzetiségűnek vallotta magát. Felmerült bennem az a gondolat is, hogy esetleg hasonló sors adatott a kübekházi németeknek, mint a fegyvernekieknek. ° A kutatásom során azonban bebizonyosodott, hogy Kübekháza esetében nem volt ilyen gyors asszimiláció, hiszen a német telepesek közeli területről származtak, értették egymás nyelvét, így nem is volt szükségük közvetítő nyelvre. Az anyakönyvekben szereplő Szirovicza, Pópity típusú, valószínűleg délszláv eredetű nevekről sem lehet egyértelműen kimondani, hogy viselőik milyen nemzetiségűek voltak. Ezekről Bálint Sándor mint szegedi gyökérzetű családokról szólt 81 , tehát ezek esetében korábbi asszimilációról lehet szó. E példák alapján is érezhető, hogy az etnikai hovatartozás eldöntésére nem elegendőek az anyakönyvek. A népszámlálások egyénekre vonatkozó íveit nem sikerült fellelnem, maradtak tehát a népszámlálások összesített adatai, amelyek ugyan nem névre szólóak, de mindenesetre igazolták, hogy századunkra teljes asszimiláció nem történt. Ezen adatok alapján a következő volt a nemzetiségek aránya. 82 ÉV népesség magyar német román cigány szerb horvát szlovák egyéb 1880 1701 1047 540 13 0 0 0 0 101 1890 1898 1195 664 30 9 0 0 0 0 1900 1699 1059 599 37 4 0 0 0 0 1910 1817 1156 619 33 9 0 0 0 0 1920 1821 1216 581 7 17 0 0 0 0 1930 1984 1405 563 1 12 0 0 0 3 1941 2007 1488 500 1 16 0 0 0 2 1949 1913 1905 2 0 6 0 0 0 0 1960 1809 1793 4 0 12 0 0 0 0 1970 1677 1980 1617 1606 1 0 9 0 0 1 0 1990 1455 1450 2 0 0 1 1 1 0 Szegeden a püspöki levéltárban végül találtam néhány iratot, melyek segítettek a magyarok és németek közötti viszony megismerésében. E dokumentumok 1896-ból és 1897-ből származnak, és állandó súrlódásokról szólnak, melyeknek tárgya az istentiszteletek és a tanítás nyelve. így írnak erről a német nyelvet kérelmezők: „Kübekháza községében a magyar és német nyelvű lakosság között az iskolába való Ezt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekvő települést 1846-ban, vagyis Kübekházával majdnem egy időben alapították, és magyar lakosai mellett szintén másodlagos német telepítésű falunak számított (a telepesek 18. századi eredetű bácskai német falvakból jöttek). Mivel e németek különböző helyekről, egymás német nyelvjárását nem vagy alig értették, s így gyorsabban asszimilálódtak a magyarságba, hiszen közvetítő nyelvként a magyar nyelvet kellett használniuk. Barna G. 1985, 85-86. 81 BálintS. 1976,190. 82 Blazovich L. (szerk.) 1995, 70. 109
