A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

tanítási nyelv, valamint a templomban tartandó istentisztelet nyelvi kérdése tárgyában a béke megbomlott és majdnem 50 éves békés együttélés után most azt kell megélnünk, hogy otthonunkban a keresztény katholikus vallás tanaival ellentétben anyanyelvünkben magyar anyanyelvű hitsorsok által megtámadva legyünk." Nézzük először a miséket! 1867-ben az istentiszteletek nyelvét a hívek számarányához viszonyítva úgy határozták meg, hogy — advent első vasárnapját véve kezdetnek — két vasárnap magyar, a harmadikon pedig német az istentisztelet nyelve. Ám a németek több német nyelvű misét akartak, a magyarok pedig csak magyar nyelvűt. A magyarok a német nyelvű misék ellen azzal az indokkal tiltakoztak, hogy a németek teljesen és tökéletesen beszélnek magyarul, a kübekházi lelkész viszont a nyelvtudásnak ezt a szintjét cáfolta a püspöknek 1896. február 24-én írott levelében.

85 Az 1851ben Temesvár-Józsefvárosban született

8 Herzog Ferenc beszámol arról is, hogy évek óta magyarul tanítja a hittant az iskolában, s hogy „... harmincz esztendő múlva arról biztosítom Méltóságodat — majd a németek maguk fogják azt kérelmezni, a mit most a magyarok, mert akkor majd belátják, hogy már nem tudnak németül se irni se olvasni — a mivel minden alapot vesztettek —, és a csendes, minden veszedelemtől 87 ment magyarosodás végbement." A levél mindezek ellenére azt kéri, hogy maradjanak meg a német nyelvű misék, mert másképp a hithagyás veszélye következne be. Egy 1889-ből származó levélben találtam rá az alábbi viszályra, mely „... majdnem a tettlegességig haladt..." „Folyó év Dec. 8-án a kübekházi szent egyházban az Isteni szolgálatot a kettős ünnep alkalmával, minthogy a Püspöki rendeletben a vasárnap németül volt előírva, de Boldogasszony fogantatása ünnepe magyarul, s így az illető lelkész nagyobnak tartván az ünnepet s magyarul énekeltetett. Erre Lengli Jakab kübekházi al bíró vezénylete alatt... még aznap egy röktöni gyűlést hivattak össze... azon erőszakos követelésökkel léptek föl, hogy az Isteni tiszteletnek 1/3 részét oly képpen engedjük át nekik, hogy az abban eső bármily nagy ünnep németül tartassék."

88 Az iskolai oktatás nyelve sem járt kevesebb konfliktussal, hiszen éppen ez alapozhatta meg a 30 évvel későbbi állapotot is. Juhász Kálmán könyvében olvasható, hogy az iskolában 1882-ig egy tanerő volt, aki egy tanteremben 4 osztályt tanított, méghozzá két nyelven. 1882-től kettő, 1892-től pedig 4 tanerős lett az iskola. 1902től, vagyis az iskola államosításától kezdve magyar tannyelvű állami elemi népiskola lett. (Ez is mutatja az akkori hatalom hivatalos nyelvre nevelési célját.) A minisztérium ide vonatkozó rendelete így szól: "A tanítókat vallásukra nézve a lakosság vallási megoszlásának arányában fogom kinevezni és gondom lesz rá, hogy németül tudó tanítók neveztessenek ki. A német írásnak és olvasásnak a 3. osztálytól kezdve felfelé vagyis mikorra a tanulók a magyar nyelvben kellő jártasságot szereztek, a német anyanyelvű tanulók részére mint rendkívüli tantárgynak oktatását megengedem."

89 Szeged — Csanádi Egyházmegye Levéltára, Kübekháza iratai ( a továbbiakban Sz. Cs. E. L. )133. sz. Juhász K. 1944, 28. ill. Sz. Cs. E. L 88. sz. Sz. Cs. E. L 128. sz. Schematismus ... 1896,265. Sz. Cs. E. L 128. sz. Sz. Cs. E. L 108. sz. Juhász K. 1944, 32. 110