A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

dés, vagyis a templom körül a falu. Ez nyújt ugyanis szilárd pontot a hívő embernek, s ez teszi lehetővé a tájékozódást a kaotikus homogenitásban, saját világának megalapítását.

65 Ezt erősítette meg az is, hogy a templomnak kijelölt helyen és a temetőnek fenntartott telken fakereszteket állítottak fel. Ezek egyben azt is jelképezték, hogy a községbe római katolikusokat telepítettek.

66 Az első telepesek kizárólag magyarok voltak, többnyire szegedi gyökérzetűek. A németség 1851-ben kezdett betelepülni a bánáti Kisteremiáról {Albrechtsflor), Nagyteremiáról {Marienfeld) és Csanádról.

67 (Juhász Kálmán a halotti és a házassági anyakönyvek alapján közli a telepesek származási helyét. 1853-ban mintegy 40-50 német család lakott itt, 1856-ra pedig kb. 80-ra emelkedett a számuk. Miként a magyar telepesek, úgy a németek is kivétel nélkül római katolikusok voltak.

69 A lakosság számarányának megfelelően a községi bíró magyar ajkú, a törvénybíró pedig rendszerint német volt.

70 1853-ban épült fel az iskola, ami egyben imaházul is szolgált. Ebben az évben alapították a plébániát is, amivel egy időben Rabé és Kisbéb Kübekházához kerültek mint leányegyházak. A templom építésének befejezésére 1880. június 9-ig kellett várni, védőszentje pedig Szent István király lett. Kübekházára 1918-ban szerbek vonultak be, és a trianoni határok kijelölése következtében Jugoszláviához csatolták. Csak 1921. augusztus 19-én került vissza Magyarországhoz, 8 másik községhez hasonlóan. Ezt követően „Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyé"-hez csatolták. Amióta 1924-ben Óbébát Jugoszlávia Romániának adta át, két határ vonul el Kübekháza mellett.

72 Az új országhatárok következtében Kübekháza perifériális helyzetbe került. Ezt a határt azonban az emberek többnyire ideiglenesnek érezték, s a tudatukban megjelenő mentális térképek továbbra is a korábbi viszonyokat és megye neveket őrizték meg. A mi esetünkben erre utal a két világháború között megjelenő Torontáli Hiradó с folyóirat, illetve a Torontáliak Egyesülete, amelybe kübekháziak is bekapcsolódtak. Az egyesület célja az volt, hogy a tagok között az együvétartozás érzetét és a Torontál vármegyéhez fűződő emlékeket ápolja.

73 A Magyarország megyei kézikönyve с sorozatban Kübekházáról a következő található: "A határmenti helyzet az etnikai összetételben is érzékelhető. 1930-ban a lakosság 62,3 %-a magyar, 35,2 %-a német, 2,1 %-a román és 0,2 %-a cigány volt."

74 Az első mondattal azonban nem tudok egyet érteni, mert Kübekháza mai helyzetét veszi figyelembe, míg ez az etnikai összetétel a múlt században alakult ki. Jól érzéEliade,M. 1996,39-41. Eliade, M. 1996,17-18. Juhász Kálmán, 1944, 13. BálintS. 1976,190-191. Juhász K. 1944,14-15. Juhász K. 1944,15. Juhász K. 1944,25. Juhász K. 1944,27. Juhász K. 1944,25. Juhász K. 1944,25-26. Mészáros R. (szerk.)1997, 490. 107