A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
Kübekháza rövid története Kübekháza Csongrád megye déli csücskében, az ún. torontáli háromszögben, a magyar—jugoszláv-^omán hármashatár magyar oldalán fekvő falu. A mai Kübekháza határában hajdan négy helység állt: Baromlak, Béb (Kisbéb), Buzsák (Budzsák, nevét egy dűlő őrzi) és Százegyház. A török hódítás alatt a vidék elnéptelenedett és pusztasággá vált. A 18. században a mai Kübekháza területével szomszédos Óbébára románokat telepítettek (később magyarokat és németeket is helyeztek ide), Rabéra, Majdánba, illetve a már említett Kisbébára pedig Szeged vidéki magyar dohánytermelőket. Kübekháza alapítását 1843 őszén határozta el a kincstár, a dohányültetvényes bérlők telepítése pedig 1844 tavaszán ment végbe. 55 A kübekháziak szerződésének végén található egy kézzel írott bejegyzés, amely a leendő lakosokkal szemben támasztott anyagi kritériumokat, vagyoni határokat tartalmazza: "... kik végképeni letelepedésükkor a szükséges marhákkal nem bírnának, vagy tetemes adóságokkal terheltetnének, a kertészek sorába tetlegesen befogadni nem fognak." 56 A község nevét Karl Friedrich Freiherr Kübeck von Kübau után kapta, aki az udvari kamarának volt elnöke akkor, mikor a helységet telepítették, bár a község alapításában közvetlen tevékenységet nem fejtett ki. 1843-44-ben Kübekházán kívül még 19 kisebb-nagyobb dohánytermelő települést hoztak létre e vidéken. A bánáti részen, a Marostól délre csak katolikus kertészségek létesültek, vagyis mind a magyarok, mind a németek katolikusok voltak. 5 Ez az adat egyben a telepítés etnikai és vallási határaira is utal, vagyis a nem katolikusok és nem magyarok, illetve nem németek kirekesztését célzó intézkedésként is felfogható. A kertészségek közül Kübekháza volt a legnagyobb területű (3287 hold) 60 , de még ez is kicsinek bizonyult az egyre nagyobb méreteket öltő gazdálkodáshoz 61 . Az ekés művelés és a szántóföldi növénytermesztés meghonosításával „a török kiűzésétől eltelt 130 év alatt a Bánság egy elvadult, elmocsarasodott és elnéptelenedett tájból egy jól termő, virágzó és változatos mezőgazdasággal rendelkező, etnikailag színes vidék lett." 62 Kübekházát mérnöki rendezés alakította ki, melynek során a templomot a leendő település közepére tervezték meg. Ez is azt az egykori szemléletet tükrözi, miszerint a letelepedés a világalapítással azonos. Éppen ezért a leendő falu megteremtésénél ügyeltek arra, hogy annak közepén álljon a szakrális építmény, a templom: miként a világmindenség egyetlen központból fejlődött ki, úgy jön létre egyetlen keresztező55 Juhász Kálmán, 1944, 6-13. 56 DáczerK. 1998, 165. 57 Juhász Kálmán, 1944,15-16. 58 DáczerK. 1998,174. 59 DáczerK. 1998, 179-180. 60 DáczerK. 1998,191. 61 DáczerK. 1998,193. 62 KováchG. 1998,295. 63 Juhász Kálmán, 1944,13. 106
