A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
ki. így pl. Németországban az országhatárok megszűnése után is érzékelhető az emberek gondolkozásában az egykori NDK és NSZK lakosok közötti határ. 14 Ugyanez történt a közép-európai országokkal is. Míg korábban Európa „nyugati" és „keleti" országai között a szembenállás alapját az képezte, hogy szovjet vagy amerikai befolyás érvényesült az országban, addig manapság a (csupán) gazdaságilag egységes Európai Unió osztja részekre a kontinenst. Ugyanez a mentalitás érezhető a II. világháború után Kübekházáról Németországba kitelepítettek esetében is. Míg Magyarországon sváboknak nevezték őket, addig Németországban magyar megnevezéssel illették őket. Eszerint nem tekintették egyenlőnek a kübekháziakat a helybeliekkel, bár őseik egykor szintén Németországban éltek. Ezt Utz Jeggle így fogalmazza meg: „létezik valamiféle antropológiai állandó, amely az identitás megszilárdítása során megköveteli a másoktól való elhatárolódást" 16 , vagyis identitásunk megőrzése érdekében minden esetben határok mögé húzódunk. Jeggle szerint az egységesnek tűnő paraszti közösségben százával léteznek határok. „Amit mi etnográfusok szokásoknak nevezünk, az az előírásoknak egy hatalmas rendszere, amely mindenki számára világossá teszi, mi az, amit megtehet és mi az, amit el kell kerülnie." 17 Gondolkodásunkban különféle határok vannak jelen, melyek átfedik egymást, s egy-egy személy tudatában a központilag meghúzott, tényleges határoktól eltérően a legkülönbözőbb módon alkotnak egységet. íme néhány példa a fejünkben létrejövő mentális térképekre 18 . A Jugoszláviához tartozó Rabén még sokan emlegetik kübekházi származású nagyszüleiket, s ezért a család szempontjából a két falu egy egységet alkot. Ugyanígy a kübekháziak mindennapjainak is részét képezi a határ túloldalán levő Óbéba a déli harangszó által, ami az időbeli eltolódás miatt ott egy órával hamarabb van. Az 50-es években a kübekházi gyerekek számára természetesnek tűnt a határ megléte, és innenső oldalán még az egykori katonai bunker is játékterületnek számított. Gondot csak akkor jelentett számukra, ha a felügyeletükre bízott libák vagy disznók átmentek a szomszédos országokba. A jelenlegi kübekházi vezetők törekvése is kifejezi a terület egykori egységét. Eszerint néhány év óta az elmúlt év kivételével (akkor bombázta a NATO Jugoszláviát) pünkösdkor két napra megnyitják a hármashatárt. Ez az esemény egyben lehetőséget nyújt a határmenti falvak lakosainak, hogy megismerjék egymás életkörülményeit, összehasonlítsák a mai helyzetet azzal, amit szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak. így emlékezett erre vissza Halmosi Péter: „... Keglovichra azért mentem el, mer ott anyám unokatestvére élt, és kíváncsi voltam, hogy hogy néz ki az a rész ottan. Es a temetőbe kimentem, minden ilyen helynél a temetőbe mentem ki. Hát, mit mondjak, Keglovichon a temető 80%-a német nevezetű. 10% magyar, 10 % román. " 2000. március 15-én a falu vendége a Páneurópai Unió elnökeként Habsburg Ot14 Jeggle, U. 1994,11-12. 15 Thomassen, 1996,38. 16 Jeggle, U. 1994,3. 17 Jeggle, U. 1994,4. 18 Cséfalvay Z. 1990. 102
