A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

tó volt, aki a II. világháború után elüldözött németek és magyarok emlékére a temp­lomban állított emlékmű fölszentelésén vett részt. A látogatásról szóló újságcikk ki­emelte, hogy Habsburg Ottó "meggyőződése, hogy Magyarország az elsők között kerül be az Európai Unióba, »e békés nagyhatalom« keretei közé. — Az Unió bővítése után Kübekháza, tekintettel elhelyezkedésére, jelentős szerephez fog jutni — fejtette ki." 19 Ez is egy példa arra, hogy a periférián levő települések kihasználva ezt a külön­leges helyzetüket, miként kerülhetnek centrális helyre, régiókat összekötő szerepkör­be. Itt utalnék Hadas Miklós kutatására, aki egy tanulmányában a magyar— szlo­vák—ukrán hármashatár régióját összehasonlító szociológiai vizsgálat tárgyává tette, és a határok szerepét a lakosok életmódján keresztül mutatta be. A Magyarországon élők közül sokan jugóknak szólítják a Jugoszláviában élőket, bár van, aki tudja, hogy magyarok is élnek ott. Am számukra a politikai határok az elsődlegesek, s ha Franciaországban franciák, Németországban németek laknak, ak­kor szerintük Jugoszláviában ,jugók". Ezzel el is érkeztünk az etnikai határokhoz. Utz Jeggle Lucien Febvre-re hivatkozva így ír erről: „... a francia forradalom óta a lineáris frontière nem más, mint a föld felszínére vetített körvonala egy teljes mérték­ben öntudatos nemzetnek, amely tisztességét, méltóságát, minden erejét és hatalmát arra fordítja, hogy egy természetes módon homogén terület védelmét biztosítsa, tehát gyakorlatilag minden külső hatalmat megakadályozzon határai megsértésében." 21 A nemzeti alapon való megkülönböztetés azonban nem járhat sikerrel, amit jól mutatnak az országhatárokon kívül rekedt kisebbségek, és a fennmaradásukhoz fűződő konflik­tusok. Máris láthatóvá válik, hogy a különböző határtípusok, jelen esetben a politikai és a nemzeti határok nem azonosak, nem fedik pontosan egymást, de az emberek tudatukban mégis egyetlen térképet készítenek ezekből, így próbálván meg kialakítani saját világukat. A határ szónak az anyakönyvekben is felbukkanó típusai a következők: területi, társadalmi, időbeli, etnikai és vallási. Ezeket a II. részben fogom ismertetni. E jelentések között az Összefüggést számomra az elválasztó funkció biztosítja. Ez természetesen többnyire nem jelenti a határok által elválasztott egységek közötti átjárhatatlanságot, de meglétük tény, s értelmezésükkel közelebb kerülhetünk a hatá­rokkal szabdalt világok megismeréséhez. Határokat húzni annyi, mint egy helyet kijelölni, láthatóvá tenni a különbségeket, s így rögzíteni azokat. 22 Az anyakönyvek felhasználásának kutatástörténete Az anyakönyvek vezetését 1563-ban a Tridenti Zsinaton írták elő a római kato­likus egyházközségek számára. Az első magyarországi adat az 161 l-es nagyszombati zsinatról származik, de szélesebb körű elterjedése csak a 17. század második felében 19 F.Cs. 2000. III. 16.4. 20 Hadas M. 1994. 21 Jeggle, U. 1994, 9-10. 22 Jeggle, U. 1994,5. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom