A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

Szőregről még Hulmán Józsefet említik. Ferencszállás dudása Molnár János volt, dudás Mónár.

2 Deszk községben magyaroknak, szerbeknek saját dudásaik voltak. A magyarok egyik dudása Hegyközi József, aki öregkoráig, az 1920-as évekig muzsikált különféle táncalkalmakon. Másik dudásuk Patyik Pál, parasztember, aki olykor Szalma Elek földműves, hegedűssel társult. Patyik dudás kisebb lakodalmakban, kocsmai estéken, disznótorban, batyubálban, csutriban muzsikált egymaga vagy hegedűs társával a '30-as évek végéig. A dudálás mellett kosárfonással és seprükötéssel is kiegészítette paraszti jövedelmét. Az I. világháború táján a duda még igen népszerű lehetett Deszk szerb fiatalsága körében is. „Én, mikor legény voltam, akkor is duda mellett táncoltam minden vasárnap. Itt volt Rusz Cvetko, Adamov Dusán és volt egy cigány dudás, román cigány." Mindhárman szerbek zenészei, fújtatós dudával. „A szerb dudások napszámosok voltak, meg a dudálásból éltek. A cigány faragta a főzökanalat, meg a székeket, vitte a piacra, abból élt. " Az elfeledett nevű cigány dudás a gyerekek nyári időben tartott, szabadtéri vasárnapi táncának is {mali birc, magyarul kiskocsma, kisivó) zenésze volt, az első világháború körüli években.

3 Röszkéről Fodor Péter, Szűcs József és Víz Mátyás, vagy Vízi Matyi dudásokat ismerjük. Utóbbiról is bőven megemlékeznek a szegedi újságok. „Ő a Vízhordók bocskoros nemesi ágából származik, híres röszkei család ez, de Mátyás már rövidített a nevén s Vízhordó helyett csupán Víznek rójja alá a nevét, illetőleg tesz mellé sajátkezű keresztvonyását (sic!)..." „... Víz Mátyás röszkei dudás és feles kertész. A régi röszkei Vizhúzó nevű családból származik, ősei már Herberstein néhai szegedi német várparancsnoknak szentmihályteleki sörházában a német sörfőző legényeknek kurucz nótákat dudáltak. Családjában leszármazás szerint egy örökli a dudás mesterséget. Művészi sikerei közé számítja azt a föllépését különösen, mikor a felsőtanyai központon néhai Munkácsi Mihály jeles festő előtt eljátszotta dudáján..." egyik kedvenc nótáját.

4 Kishomokon (v. Bács-Bodrog vm., Mali Pesak, Jugoszlávia) az 1940-es évek végén még élt és nyilván működött „Somogyi Gyura bácsi", bőrdudás.

5 Széksóstón (Nagyszéksóson) az I. világháború éveiig lakodalmi hangszer volt a duda. Az ottani dudás, Farkas Sándor, az 1910-es évek közepén már idős ember, földműves, napszámos. Akkor már „nem nagyon járt el, csak ilyen magánkedvtelésből. Magába' muzsikált. " Mórahalmon Furus György vagy más néven Ábrahám Furus Gyula tanyai lakos, földműves, „nyomorult lábú", dudálását emlegették. Rajta kívül még Savanya Istvánt, 2 Szakái A. 1993. 161.; Paksa K. 1980. 588.; Rácz S. 1985. 22. 3 Deszki gyűjtésem, 1982. július. Mindkét idézet onnan. (Az itt megadott és ezután következő kéziratos gyűjtéseinket a bibliográfiában nem tüntetjük föl.) Vö.: Szigeti Gy. 1984. 718.; Felföldi L. 1984. 885., 887., 889.; Szakái A. 1993. 161. Náluk Patyik dudás b kezdőhanggal és József keresztnéven. 4 Paksa K. 1980. 588.; Szakái A. 1993. 160. Idézetek: Szegedi Híradó 1900. 221. sz. 9., Szegedi Napló 1900. 239. sz. 12. 5 Szakái A. 1993. 160. 6 Széksóstói gyűjtésem, 1982. július. Vö.: Szakái A. 1993. 160., 162. 168