A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

aki - egy távoli rokona szerint- 1850 körül született, s 1920-22 táján még lakodalomban muzsikált. Akkor mórahalmi, alsóközponti tanyán élt földművelésből. Más emlékezés szerint Mórahalom Zákányszék felé eső határrészében egy elfeledett nevű dudás citerakísérettel szerepelt disznótorokban. Kismaréi Lukács Illés mórahalmi dudás egyik szomszéd településen való játékát így idézte föl a szemtanú: „Domaszéken, mikor ott laktunk, még táncoltam is rajta. Kismar ci Illés volt a dudás. 1916-17-ben lehetett, házi bálban. ... Kismaréi Illés parasztember volt, de nagyon sokszor eljárt dudálni. A hóna alatt volt, oszt nyomkodta. Nem a szájával fújta. Itt meg (mutatja a kezével), irányította a hangot... Ez volt a legócskább már akkor is, de zenész hiányába ' csak elhívták ezt az Illés bácsit. " Ásotthalmon kukoricafosztásra rendszerint dudást fogadott a jómódú gazda. „Sok tanyaszomszédot, különösen a fiatalokat a dudaszó csalogatta a fosztóba ... a dolog végeztével gyakran hajnalig táncoltak. " 1. kép. Pintér József, egykori domaszéki bördudás Sárosi Bálint 1967-ben készült felvételén. Zenetudományi Intézet, Budapest, 6987. sz. 7 Mórahalomra vonatkozó deszki és zákányszéki gyűjtéseim, 1982. július. Vö.: Paksa K. 1980. 588.; Szakái A. 1993. 160. 169