A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

Nem más ez, mint egy nyolcszögletű oszlopszerű váz (henger), amely a vízszintestől körülbelül 10°-nyira eltérő ferde szögben állványra van erősítve. A képünkön ábrázolt forgatósrosta állványának méretei a következők: magassága elöl 86, hátul 77 cm; szélessége 58 cm; hossza a hordásra szolgáló szarvakkal 175 cm, azok nélkül 135 cm. Az állvány négy lába közül az első kettőre néha két kis vastengelyen forgó vaskerék van rászerelve; az ilyen rostát egy ember maga is ké­pes bárhová szállítani, illetőleg talicska módjára eltolni. A régebben készített for­gatós-rosták első lábain még nincs meg ez a két kis kerék. Az ilyeneket két ember a két első és a két hátsó fogantyút {szarv) megfogva olyanformán viszi, mint ahogy a Szent Mihály lovát szokták vinni. Az erre az állványra erősített nyolc­szögletű, oszlopszerü vázon belül ugyanazon tengelyre erősítve még két, az előb­binél mindig kisebb átmérőjű oszlop váz van. A második rácsoszlop szintén nyolcszögletes bordázatú, de a harmadik, a legbelső csak hatszögletes. A legkülső rácsoszlop átmérője 21 cm, a másodiké 15, a harmadiké 10 cm. Mind a három rácsoszlopnak a tengelye egy és ugyanaz a tengely. E közös tengely vége az áll­vány hátsó végének közepén egy lyukba pontosan beillik. E nyílásban s az állvány felső végén levő kerek bevágásban forog a henger. Mind a három henger bordái­nak egymástól való távolsága 14 cm, a másodiké 12, a harmadiké 9,5 cm. A sze­metes apróhagymát a ferdén álló nyolcszögletű rács oszlop felső végén levő ga­ratba hordja kisebb kosár {kaska) segítségével az egyik hagymás. (A garat csava­rokkal van az állványra ráerősítve és arról levehető. Levétel után a rácsoszlop is kiemelhető az állványból. A rosta tehát így szétszedhető. A szétszedés esetleges hibák kijavításánál fontos.) Miközben ez a hagymás az apróhagymát a garatba önti, a másik a rostát kézzel lassan forgásba hozza. A harmadik pedig a kiadóknál vigyáz. Ez utóbbi dolgát a felöntő is végezheti. Minél több ember van mellette, annál gyorsabban halad az osztályozás. A felöntött apróhagyma a garatból a ga­rattölcséren át a harmadik rácsoszlop közepére ömlik. Itt a legnagyobb apró­hagymák, a parázshagymák nagyságuk miatt a lécecskék nyílásain át nem tudnak a második rácsoszlopba hullani, tehát a harmadik rácsoszlop közepén végig men­nek, és annak végén {parázskiadó) kihullanak. Itt egy fűzvesszőből készült kosár­ba {kaska) esnek. A parázsnál kisebb összes hagymák — miközben a rosta folyton forog — áthullanak a második forgó rácsoszlopra. Ennek nyílásain — nagysága miatt — nem tud átesni a megmaradt apróhagymák egy másik része: az elsőrendű apróhagyma. Ezek oldalt egy nyíláson (kiadó) elhagyják a harmadik és második forgó rácsoszlop közét, és egy bádogcsatornán {elsőrendű kiadócső) át egy kas­kába esnek. (Az elsőrendű kiadónyílás és cső a képen nem látható!) Az elsőrendű apróhagymánál kisebb hagymák így az első rácsoszlopra hullanak. Ennek nyílá­sain nem tud áthullani a másodrendű apróhagymák serege. Ezek megint oldalt, az elsőrendű apróhagymákhoz hasonlóan, elhagyják a második és első forgó rács­oszlop közét, s szintén egy bádogcsatornán, másodrendű kiadócsövön át a szájá­nál lévő vesszőkosárba hullanak. Egyes rostákon, így a képen ábrázolt rostán is a legkülső rácsoszlop alsó harmadában lévő lécecskéknek egymástól való kis mé­retű (2 mm-nyi) eltávolításával már ősszel még egy új fajta apróhagymát is nyer­hetünk: a harmadrendű apróhagymát. Ezek a harmadrendű kiadón, annak kiadó­csövén át távoznak el a rostából, s szintén egy kaskába esnek. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom