A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

Harmadrendű apróhagymán azonban rendesen azt az elsőrendű zsigahagymát értjük, amely a tavaszi osztályozó rostálás alkalmával a rostán alul, a földre hullott ki. Ez tehát már tulajdonképpen száraz hagyma, amely a másod­rendű apróhagymákból a téli beszáradás következtében vált ki. A legkisebb hagymák, a lehullott hagymahéjak és a szemét mind a három forgó rácsoszlopon át a rosta alá, a földre hullanak ki. A legmodernebb rostáknál azonban (így a képünkön föltüntetett rostánál is) a zsigahagymáknak oldalt kosár­ban való összegyűjtésére a rosta alá egy széles, ferdén álló szemétszóró is van szögezve. Ez — nyílásain át — a szemetet a földre szitálja, a zsigahagymát pedig egy kosárba vezeti le. Ez a zsigakiadó. Ily módon a forgatós rosta az apróhagymát nagyság szerint négy, illetőleg öt felé választja úm. 1. parázshagyma, 2. elsőrendű apróhagyma, 3. másodrendű apróhagyma, 4. harmadrendű apróhagyma (csak egyes rostáknál), 5. zsiga­hagyma" Márton György a forgatós rosta születését is leírta: „A kilencvenes évek valamelyikében hagymakrach volt. Még kenyérre valójuk sem volt a hagymások­nak. A vöröshagyma legnagyobb részét a város körüli gödrökbe hordták ki. Nem kellett senkinek. Ez a különben elég gyakran előforduló esemény könyörtelenül szétkergette a makói hagymakertészeket az ország minden tája felé, kenyér után. így jutott el egy pár hagymás Arad megye hegyes részére, Gurahoncra egy ka­vicsbányába dolgozni. Itt ismerkedtek meg a munkások a triőrrendszerü kavics­osztályozó rostával. Ez a rosta, amely teljesen vasból volt, a kavicsot ipari célra nagyság szerint osztályozta. Tehát teljesen ugyanazt a munkát végezte, mint az ő otthoni tolós hagymaosztályzó rostájuk, csakhogy nem hagymával, hanem kavics­csal. Ennek megfelelőleg nem fából volt, hanem vasból. Az élelmes makói kerté­szek fölismerték e rosta előnyeit az ő tologatós rostájuk fölött. A közöttük lévő Bárányi János (Jókai-Vigh úr utca) ácsmester mindjárt le is mintázta ezt a kavics­osztályozó rostát, és a következő évben már új osztályozó rosta pörgött a makói hagymások kezén, a mai forgatós rosta őse. íme a makói hagymások ügyességé­nek, élelmességének, tanulékonyságának és a viszonyokhoz való alkalmazkodási képességének egyik legfontosabb bizonyítéka! — Az új forgatós rosta eleinte még nem olyan volt, mint a mai. Ez is fejlődött, tökéletesedett. Az alakja, a nagysága, a szerkezete változott. A fejlődés oda irányult később, hogy célszerűsége mellett a súlya is kisebb legyen. Az átmeneti rosta-alakok között voltak olyanok, amelyek szelelővel is össze voltak kötve. Ezek nem váltak be. A szelelő lemaradt róluk. Egyesekre a házról házra való szállításra kerekeket szereltek föl, mégpedig az áll­vány két első lábára. Ez már a fejlődés, a tökéletesedés legújabb, legutolsó lépése. Szükség van erre, mert nem minden hagymásnak van ilyen rostája, csak a na­gyobb termelőknek." 16 Manapság a rosta golyóscsapágyas, általában motorkerékpár-kerekeken tolható. Vannak motorral hajtható rosták is, bár sokan ragaszkodnak a kézi hajtá­súhoz, mert ennek garatjában ki-ki maga adagolja — szabályozza — a rostálás 15 Márton Gy. 1926.6-9. 16 Márton Gy. 1926. 11-12. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom