A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Tóth Ferenc: Hagyományos hagymatermelés Makón

Olyan pontosan volt méretezve, hogy télen a kemence közelében tartották, nyirkos levegőben ugyanis a fa alkatrészek annyira megdagadtak, hogy használhatatlan lett volna. A korongos vetőgép továbbfejlesztett változata a tőtávolságot nem tudta megoldani, ezen segítettek a szintén gyári kanalas vetőgépek. Korong helyett csillagkereket alkalmaztak; száraira kisebb-nagyobb kanalakat húztak, aszerint, hogy mit vetettek vele. Nagyobb tőtávolság esetén minden második vagy harmadik kanalat lehúzták. Mivel a kanalas vetőgépek is csomóztak, egy helyre több magot szórtak, harapófogóval szaggatott, szakaszos volt a vetés. Ennek kiküszöbölésére születtek meg a kavaró rendszerű vetőgépek. A mosonmagyaróvári Kühne gyár vetőgépeinek alul elhelyezett magszóró nyílásán hullott ki a mag, a nyílást rugóra járó vaslemez nyitotta, zárta. Jellegzetes hangjáról csettögó's vetőgépnek nevezték. Hátránya volt, hogy aránytalanul vetett, és a magot olykor elcsípte. A máig használatos vitorlás vetőgépeket Szabó György lakatos kezdte gyártani. Föltalálója — utalva az új működési elvre — szórvavetőgépnek nevezte. Találmánya szóró és ültető vetésre állítható, amellyel mindenféle mag szabályozható mennyiséggel vethető* Külön szerkesztett az étkezési hagymában köztes petrezselyem termesztéséhez gyökérmagvetőgépet, amelyet utal lóval épített egybe; a vetéskor egyúttal a dughagyma ültetéséhez is megvonalazta a talajt.

10 Ezt a vetőgéptípust nem tolták, hanem igen hosszú nyelével húzták. 3. kép. A hagymamag vetése 9 Makói Friss Újság 1929. jan. 30. 10 Makói Friss Újság 1928. jan. 1. 83