A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)

Vagyoni helyzetre, tárgyegyüttes nagyságra nem a legmódosabb, nem a legtöbb tárggyal bíró leltárt választottam ki. Ezt meghagyom a már jelzett gépi feldolgozásra. Ez teszi majd lehetővé a különböző és azonos foglalkozási ágak és különböző nagyságú és jellegű tárgyegyütteseket tartalmazó leltárak gyors elemzését. Miért választottam Hármai Rozália, Bartók Márton neje leltárát? Ennek indoklásaként vegyük sorra az 1855-ből származó, nem választott női leltárakat. Palásti Ágnes földművelőné (a leltár és a Haláleset Fölvétele irat iktatószáma, továbbiakban isz. 1426/1855.) 36 évet élt, 61 forint 40 krajcár (továbbiakban f, kr) értékű ingó vagyon, ruhanemű, ágynemű és 1 láda maradt utána. Gyermeke nem volt. A férj vagyoni állapota a feleség leltárából nem derül(het) ki. így nem tudjuk, hogy a Haláleset Fölvétele elnevezésű dokumentumban szereplő „földművelőné" foglalkozásnév valós, vagy vágyott társadalmi helyzetet jelöl-e. (A női leltárak vizsgálata azt mutatja, hogy a földművelőné elnevezés esetenként vágyott társadalmi helyzetet jelöl. Utalhat az elhalt és annak családtagja(i) vágyott társadalmi helyzetére.) Gyovai Julis, Surányi János neje, gazdálkodóné (isz. 1280/1855.) 40 évesen hunyt el, 7 gyermeke közül 6 kiskorú volt. A leltárba 400 forintra becsült, fél hold szőlőt jelentő ingatlan vagyont vettek fel. Ingó vagyon nem szerepel a leltárban. Szilaj Apolló, Szabados Imre neje (isz. 1421/1855.), 55 éves földművesnő gyermektelenül halt el. 717 f 35 kr vagyont hagyott hátra, melyből 700 f értékű ingatlan a férjével közösen szerzett szőlő. (Ingó vagyona tételei Palásti Ágneshez hasonlóan ruha, fehérnemű, bútor.) Szőke Hona, Fekete Ferenc felesége, földművesnő (isz. 678/1855.) 73 évet élt. Ekkor 6 felnőttkorú gyermeke szerepel örökösként (egy közülük ekkor már meghalt). 900 váltóforint készpénze és 75 f 55 kr értékű ingó vagyona egyik örököse, legfiatalabb fia, János „kezén volt". A fenti 4 leltárból háromban csongrádi viszonylatban jelentős mennyiségű, értékes ruhadarabok szerepelnek. Ezek elemzésével korábban foglalkoztam.

6 Az előbbiekben felsorolt asszonyok leltárai nem vagy részben fedik a foglalkozásnévben megadott anyagi-társadalmi helyzetet. Nem, ha nincs ingatlan vagyon, részben, ha szőlővel jelzett ingatlan szerepel. Az adat azt látszik igazolni, hogy a nők ingatlan örökségeként Csongrádon a múlt század közepén^a szőlőbeli föld már jelen van. Ezt tisztán a nem özvegyasszonyként elhunyt feleségek leltára mutatja meg. (Hiszen az özvegyen elhunyt földművesné a férje vagyonának tulajdonosaként szerepelhet a leltárban.) Ugyanakkor az 1855-ből fennmaradt 6 női leltárból 2 özvegyen elhunyt asszony, Hármai Rozália, Bartók Márton neje és Góg Anna, Szabó Jánosné inventáriumai az ingó és ingatlan vagyon milyenségében és értékében egyértelműen bizonyítja, hogy nevezettek földműves, gazdálkodó családfők özvegyei voltak. Kérdés, miért nem választottam a 32 506 f 15 kr értékben a nagyobb ingatlan vagyont hátrahagyó Góg Anna (kz. 363/1855.) leltárát. A Haláleset Fölvétele dokumentum szerint a jelentős örökség nevezett két felnőttkorú fia kezén van. Tehát az anya életében az ő tulajdonán a két fiú örökös együtt gazdálkodott. Ez az adat a nagycsaládi (esetünkben a legkisebb nagycsaládi) szervezeti formában élést, gazdálkodást bizonyítja. Ezt a leltárt más hasonló családok leltáraival együtt tervezem elemezni. Megjegyzem, hogy 1855-ből a 6 földművesné leltár mellett 2 iparos, 4 6 Szűcs J. 1995.56-61. 6