A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Szűcs Judit: Csongrád társadalma a tárgyakban: Harmai Rozália csongrádi földművesné leltára (Forrásközlés és forráselemzés)

napszámos és 3 egyéb (1 katonáné, 2 foglalkozással nem jelölt) feleség leltára őrződött meg. Ezen foglalkozási csoportok egyben jelzik a hagyatéki leltárakban tetten érhető társadalmi rétegeket is. Az előbbiek alapján tehát Hármai Rozália, Bartók Mártonné özvegyen elhunyt, 9520 forint értékű ingó és ingatlan vagyont hagyó asszony leltárát választottam elemzésre. Ezzel hangsúlyozni kívánom az előbbiekben már megfogalmazottakat, hogy az özvegyen elhunyt nő leltára egyszerre jelzi (ha hiányai miatt nem is teljes részletességgel tükrözi) férje, családja, egyúttal saját anyagi-társadalmi helyzetét. A leltárak és a hozzájuk kapcsolódó Haláleset Fölvétele dokumentumok értelmezésénél két fontos tényezőt kell figyelembe venni. Egyik, hogy a nevezett források a családok anyagi helyzetében, tárgyi ellátottságában és a család összetételében zajló változások közben egy pillanatnyi állapotot tükröznek. Az állapot pillanatnyi voltát és változását a későbbiekben bemutatott árverési jegyzőkönyvek dokumentálják majd számunkra. A másik figyelembe veendő tényező, hogy a leltárak (több, különböző okból) hiányosak. (Ezt az utóbbi tényezőt a kérdés kutatói közhelyszerű tényként kezelik.) E két tényezőt a jelen írásban tárgyalt leltárnál, családnál is számításba kell venni. Hármai Rozália leltárának hiányai részben egyeznek az ország más tájain felvett jegyzékekevei, illetve az 1854-1860-ban felvett többi csongrádi leltáréval. Mely jelentősebb tételeket vagy tételrészleteket nem tartalmazzák a vizsgált inventáriumok? Az ingatlan vagyonból nem adták meg a föld nagyságát holdban. (Erről később lesz szó.) A becsüs nem részletezte a földhöz tartozó tanya épületeit. (Néhány leltárban ezt részletezték, de az előbbi adattal szemben ez nem átszámítható.) A gazdasághoz tartozó, a tanyán használt és tárolt (az örökösök által be nem mondott) berendezések kimaradhattak a leltárból. Esetünkben az ingatlan vagyon tételei közül a gazdálkodás, földművelés és állattartás szerszámait az 1., 2., 3. és 4. táblázatba gyűjtöttem ki. Feltűnő, hogy a földművelés eszközei közül csak az eke került leltárba. A borona, a fogas, kisebb eszközök közül az ásó, csatló lánc, vontató lánc, szénahúzó horog, szénavágó hiányzik. A kocsikötő kötélből egyet vettek fel. Kettővel lehet a kocsit átkötni. (A vetőgép csak később terjedt el.) A Haláleset Fölvétele dokumentumból tudjuk (lásd 16. pont!), hogy a „ Ház, tanya föld, veteményes föld és egyébb ingóságok, legöregebb örökös if Bartók Márton kezén vannak. " Tehát az 1855-ig az anya tulajdonában lévő földet az apa halála után a legidősebb, és az adott évig egyetlen nagykorú fia művelte. A földművelés eszközei két okból sem kerülhettek a leltárba. Egyik, hogy a szántóföldhöz tartozó épületben, a tanyán tárolhatták, miközben a leltár a városi háznál készült. A másik ok, hogy a fiú a folyamatos használattal saját tulajdonosként kezelhette. Az állatok közül a juh és a baromfi a leltárakból általában és ebből a leltárból is hiányzik. Az előbbi tartására a juhnyíró olló (Lásd a 2. táblázatot!) utal. A leltárba nem került termény. Külön, 1855. október 13-án a „néhai Bartók Mártonné hagyatékához tartozó nyers termés elárverezése" tárgyában készült 1855. október 13-án felvett árverési jegyzőkönyv szerint 3 köböl búzát (25 f 30 kr), 6 köböl 1 véka árpát (20 f 20 kr), 4 és fél véka kölest (2 f 53 kr), 57 véka kukoricát (21 f 52 kr) és 250 darab tököt (5 f 3 kr) adtak el 75 f 38 kr értékben. Ebből az örökösök nem vásároltak. 7