A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Markos Gyöngyi: Tímármesterség Hódmezővásárhelyen

hogy az ifjab mester emberek az 3 esztendőkig nem fog szabad inasokat felfogadni."

16 Az inas írástudó, becsületes szülőktől való legyen. Az esetleges kárt a szülő vállalja. A keresztelő levél a céhládában legyen elhelyezve - írta elő a céhgyülési határozat.

17 Részletesen szabályozta az inaséveket az 1838. decemberi céhgyűlés. Kimondta, hogy aki inast akar szegődtetni „először is tétetik kötelességévé hogy azon gyermek van e már 15 Éves a szegőttetés alkalmával azt a Czéh előtt be is bizonyítsa. Másodszor az Mesterségre kívánkozó gyermek a szegöttetéskor tartozik 20 váltó forintokat le fizetni a Czéh ládájába mint tanításbért, ki vévén a Maisterek fiait, azon pénz mind adig a Czéh ládájában fog tartodni, míg csak a gyermeknek a Czéhtől ki rendelt Inasi Esztendei ki nem telnek, ha bizonyos okoknál fogva Maisterjét el akarná hagyni, vagy meg szökne, vagy kárt tenne, a Czéh a dolgott visgálatt alá vegye, azonn feljebb ki tett summából azon Maistert, az időtt fel számítva a kárát meg vizsgálva a Czéh ládájából ki fizetődjön, vagy hogy a gyermeknek továb nem volna kedve a Mesterséghez, a hátra maradott pénzt a többség meg ítélésére határozódik, vagy ha még a gyermeknek Mesterséghez tovább is kedve lenne a Czéh még egy Maistert rendeljen de többet nem, a hátra maradott pénzt az utóbbi Maisterjét fogja illetni a gyermek fel szabad itatásakor. A mi bőr készítést illeti az Inasokra való nézve a Maistereknek önnökre hagyattatik de az is úgy számos bőrt az inasoknak nem szabad lészen készíteni."

I8 Sajnos, nincs részletezve, mely bőrök készítésétől tiltották el az inast. „A Legények számára kéz írásban levő Regulák felolvastattak, és ezen regulák addig is, még a Ns Vármegye által erősíttetni fognak, az illető Mester Legények által megtartandók lesznek" - rögzíti az első önálló céhgyűlés protokolluma.

19 A 31 cikkelyből álló artikulus a legények munkába állását, ennek általános szabályait és erkölcsi kötelességeit fogalmazta meg. Itt került sor a szakmai feladatok megszabására is: „Mivelhogy közöttünk a Bőr készítés a Legényeknek szegődségek szerént sokasba van, s meg is engedődik, de ez még is tudtokra adódik a Legényeknek, hogy a már által oda vitetett Nyers Bőrt Mestere tudta nélkül megvenni, vagy Váltó Bőrt készíteni, vagy valamely kikészült Bőrt festés alá felvállalni nem szabad, külömbenn ha ki tapasztalódik az ollyann Legények a Czéhnek Hét Forint büntetéssel tartoznak." (19. c.) „A.B.M. Timár Legényeknek kötelességekbenn áll az, hogy a Hamvasra gondjok légyen, azt tisztánn tartsák, minden nap egyszer fel hányják; és a Tserbe a Bőrt leg alább háromszor napjába jól megforgassák, és a Mesterséghez való Szerszámokra gondjok légyen, azokat szokott hellyekre tegyék, a Nyers Bőrt a le ásztatástól fogva a míg tökélletesenn élnem készül, minden hibáktól és károktól meg őrizzék, külömbenn ha az ő vigyázatlanságok miatt abba hiba történik, azonn kár nem mást, hanem őket fogja illetni." (20. c.)

20 A vándorló legények az atyamesternél jelentkeztek munkára. Az ún. legénysor betartása, ill. a legények külön fogadása gyakran változott az évek alatt, jelezve, hogy munkájukra igény és szükség volt. 16 Uo. Prot. 17 Uo. 18 Uo. 19 Uo. 20 Uo. 40